Az őszinteség éjszakája; Q 5900

- 21 /rákiált/ El ne árulj! Pedig nagy kedvem volna hozzá. Neked azonban megsugon, lássuk, igazam van-e? /Máriához lép/ T

ehát? /komoran, súgva/ Jelmezben, de álarc nélkül. Akkor a kép cime csak egy lehet. A szük és a céda. /felszisszen, pillanatig habozik, megüsse-e, azután erőt vesz magán/. Nyertél, /mosolyogva visszaül a helyére/ Uraim, itt az ideje, hogy visszavonuljak. Magdát már ugyais egészen elrontottam, Pétert в felbos zantottam, végül, remélem, Joet, Artúrt és Perencet elbűvöltem. így hát egyelőre az előadásnak vege. Mulassatok jól. Jöjj Magda, /mindketten a baloldali ajtó felé indulnak/, /bucsut intve a férfiak felé/ Elfáradtam, a varázsló szerepe nehéz /elmenőben Magdához, halkan/ és az idomitóé meg nehezebb. I /utánaszól/ az est cime? Mi lesz a jelszó? /pillanatre megáll az ajtóban, visszanéz/ / • A jelszó: jelmezben, álarc n»lkül. Az est cime: az őszinteseg éjszakája. /egy lépest tesz, azután/ Ismerlek benneteket. Tudom, kik vagytok. Vájjon holnap bevalljátok-e?