Csikorognak a szélkakasok; Q 5899

ándrás: Barlaiï András: Barl ai: András: Barlai: András: Barlai: András: Barlai: András: Barlai: András: - III ­erre: maga egy tapir, és szó nélkül lecsapja a kagylót, /elindul kifelé, aztán újra visszafordul/ Én mondom, dok­tor úr, hogy a kormányzó úr őfőméltósága egy nagy hülye volt, amikor nem fogadta el Chamberlain ajánlatát. Mert mikor Horthy a Bakonyban vaddisznóra lesett vele... /idegesen, de tisztelettel/ Tudom, tudom, Béla bácsi. Me­sélte már valamelyik éjjel. /egy sápadt, 35 év körüli férfi lép be Lazarits mellett, gyógyszeres csomaggal a hóna alatt. Ugyanolyan fáradt az arca, mint Andrásé, de felindult valamiért/ /örömmel/ Szerbusz Gyuri. Mégis hoztál gyógyszert? /komoran/ Mentőt is. Lent áll a szomszéd mellékutcában, jó lenne, ha valakit odaküldenél az őrzésére. Akkor én mindjárt elmegyek Béla bácsival a Parlamenthez. Sehova se mészJ Hazamész és lefekszel. Az nem embernek va­ló, amit te itt csináltál! Ugy látom, te se aludtál többet, mint én. Inkább te pihenj le egy kicsit, én nemrég döftem magamba egy koffeint. Belém is nyomhatnál valami... valami optimizmust, mielőtt hazamész. Mi van? Nem igy indult ez! Nem. Az unokaöcsém, Tamás járt nálam reggel,arcán egy jókora vörös folttal. Azért kapta a fiú pofont, mert nem a Pranz­stadtnak drukkol Ahhoz, hogy nálunk a„válogatottnak " drukkoljanak az em­berek, még sok idő kell, ezt te is tudod.

Next

/
Oldalképek
Tartalom