Kísértetjárás; Q 5895

- 4. üáuorffyné Î Judit : GÚJQrf j'yué : /jobbról be. Öregedő, ötvenen felüli asszony. Korához képest tul élénk szinii pongyolában van. Fején turban törülközőből. Mozdulatai fásulták, fáradtak, vontatottuk. Kezében portörlő, egy-egy bu tort szórakozottan kétszer is megtöröl./ Judit : /Jobbról be. Utcai ruháoan van, retiküllel a hóna alatt. B4 éves, nagyon csinos, modern lány. ízlésesen öltözködik. A szalonasztalig jön, megtorpan s anyját keresi a tekintetével./ Mama!... /Fagyosan./ Mit óhajtsz? /iénzt akar adni az anyjának./ Meggondoltam magam! Tedi el, mama!... G&jorffyné Î /'.lháritóan./ Kem kell! Mondtam már, hogy nem aka rom elszedni a pénzed! Töbuet egy fillért se! Ki tudja, milyen pénz az! Judit : /önérzetesen,/ Becsületes! Megdolgoztam érte!... Gáüorf fyné

: /Kinivóan, gúnyosan nevet./ Beleőrülök!...te és a dolog?!...nevetséges! Bem a mi profilunk a munka, fiam! /Gőgösen./ ágyetlen Gáoorffy, egyetlen Gnémessy sem izzadt még bele a munkába! tói mindig a napos oldalon álltunk! Judit : /Kyugtatólag./ Az isten áldjon meg, ne rágódj min dig a múlton! AZ időt is azért találták ki, hogy múljon! A mai jelen múlttá válik holnapra! Gáborffyné

: /Bü s zk é n./ Ke oktass engem, nem kértelek meg rá! /Kihúzza magét./ Az anyád vagyok!... fel tétlen engedelmességet követelek tőled! Judit : /Lehajtja fejét./ tóegértéétem mama!... feltétlen engedelmességgel tartozom neked, mert az anyám vagy!