Kísértetjárás; Q 5895

- 5. ­GAoorffyné : /Vezényel./ i l j le! Judit : /ösztönösen szót fogad./ O&oorffynő : /Elégedetten./ Állj fel! 4udit : /Genesen türtőzteti magát./ Hagyjuk ezt a játékot mama! Melyikünknek se áll jól! /(Ive marad, újra nyújtja a pénzt,/ Tedd el édes és ird a többihez, na akarod! (iáüorffyné : /..ónén nyul utána./ Kölcsönbe! Valamennyit megka­pod, na újra nekünk teremnek a Gáborf'fy-Ghémessy földek! / Klmerengve./ Vagy az apád első nyugdijá­ból, vagy nős .bátyád első itthoni fizetéséből az utolsó fillérig visszaadom a tartozasom! Természe tesen nem forintban! /Elégedetten legyint./ Akkor már nem lesz forint! Talán tallér lesz, vagy újra a jó, öreg pengő! иudit ; /feláll, menni készül./ Kár a benzinért mama! Ke­kem azonkívül semmi ba^om a forinttal, nogy soha sincs elég belőle! Uáuorf i'yné : /Toppant./ Csend! üáborffy Gáoor házában akadá­lyoztatása esetén én vagvok az ur! Megtiltom ezt frivol, utcai hangot ! /Hangsúlyosan./ Szent íj­gyünkről van szó!...és ha neked nincs is más ba­jod a forinttal, annál több van nekem! Judit : /Csendesen,/ Forint Dan kapom a fizetésem! Uáuorflyné : /összecsapja a kezeit./ be milyen fizetést, de mi lyen fizetést! Egy gábori Uáuorff y Judit, aki per fekt német, francia, angol levelező, rongyos két­ezerért adta el magát az ördögnek! uudit : /kényszeredetten nevet../ Ke ted 4 magad nevetséges sé!

Next

/
Oldalképek
Tartalom