Renata elrepült; Q 5888

- 27 Tamás : Nem a Zabhegyezőért? Elza

: A Zabhegyezőről szó sem esett. Tamás

: Ezt nem fogadhatom el. Elza

: Akkor eszeljen ki valami jobbat. Talán mondja el Renátának: azt hitte róla, hogy éppen S Dübrovnyikban csodálja a tengert, s maga pedig gyanutlanul és tiszta lélekkel lefeküdni készült velem. Tamás

: Ez kegyetlen lenne. Elza

: Akkor pedig hazudnunk kell. Mindhármunknak. Magának is, nekem is, Renátának is. Ez a közös érdekünk. Tamás

: Rég utáltam ennyire magam. Elza

: Ennek örülök. Tamás

: /kérdően néz rá/ Elza

: Úgyis azt kivánta, hogy emlékezetes legyen ez az este. Tamás

: Azt hiszem jobbat is égettek már meg magánál. Kiváncsi lennék most is van-e koncepciója. Átgondolt stratégiája. Vagy csak cselekszik az ösztönei szerint. Nyilik a fürdőszoba ajtaja. Elza

: Majd máskor... máskor ne bizza idegen pilótára ezt a lányt. Renáta

: /kijön/ Ne beszéljetek róla. Megmosdottam, de nem állok jót magamért. Képes vagyok bármelyik pillanatban újra bőgni. Itt ülnek a könnyek az orrom tövében. Egy óriási könnyzacskónak érzem magam. Végig tudnám bőgni az egész éjszakát. Tamás

: Csak azt mondd meg, hogyan maradtál itthon? Renáta

: Beteget jelentettem. fa..ás

: Mi bajod? Tegnap este még jól érezted magad. Kicsit szomorú voltál, de nem vettem észre, hogy beteg vagy.