Zuhanás; Q 5874

- 32 tudtam, hogy eszedbe sem jutok egy Jo könyv olvasása közben gyűlöltem a könyveidet, mért a szemed könnyes szokott lenni, ha egy szép dologról beszélsz, amit olvas til, de mir nem könny oztél nagyon régóta, ás nem fogtad a tenyeredbe az aroom, és nem mondtad közben: istenem, kicsikém, mennyire szeretlek. Jó lett volna, ha tudom, hogy féltékeny vagy rám. büszkévé és még szerelmesebbé tett volna. És még több anyagod lett volna egy regényhez. Aztk hiszed, nem olvastam a fiókodban lapult, regényt, és nem ismertem rá magamra Margitban ? Nem undorodtam közben, azt hiszed, mikor szinte gombostühegyre tűzted az érzéseim, még az öleléseim is, lemeztelenítettél, ölelés közben nem csuktad be a szemed, veszekedés közben a megfigyelés к1з íllatkája ott ült a szemedben, talán ugy hergeltél, mint az idomító az oroszlánt, klvinosian, vajon mit tud még belőle kihozni. Tudom, hogy hibás voltam ebben, de osak te voltál nekem az a táj, amelyet én ismerhettem osak legjobban, és ha hűséges akartam lenni... ANNA /szinte kiabálva/ De hiszen nem ismertél l Csak elképzeltél, nem mondom, nem tindérnek, new 1з sátánnak, ugy középen; de értsd meg, mesterségesen építettél fel, ;thogy a dogmatikusok at igazságot alárendelik különböző elméleteknek, és a nem tetsző részeknél behunyják-a szerüket. KÁIMÁN Aki akarja, hogy negsimerjók, azt megáieerik. ANNA De akarni kell á jneglsmerőnek is l KÁIMÁN Én akartam. Te elzárkóztál. Visszajött ? ANNA /bár várta a kérdést, kicsit megrémül/ Ki, ki jött vissza t KÁIMÁN ANNA KÁIMÁN