Jó voltál, Bobby?; Q 5867

MONG: Ebben az esetben az a gyakorlat, hogy a szökevényt főbelövik. SUSANNE: Nálunk még úgysem volt ilyen... Akkor engom kell főbelövetned. Azt mondtam, vállalom érte a felelősséget. MQNg: Nagyon elbizakodott vagy. De biztosítlak, hogy inkább bennem bizhatsz, mint benne. SUSANNS: Trong Sy Kong kapitány bízd rám, hogy kiben hizzak] MONG: Nem hittem volna Susanne... Már az is vétkes könnyelműség, ilyen önkénteseknek fegyvert adni a kezébe. Gl apó sutba tette az eszét, és a nyakunkra hozta ezt az amerikait. SUSANNE: Bud Barnes a neve. MONG: Nem a nővére vagyok kíváncsi... A főparancsnokságnak megtetszett az ötlet. Tudsz róla, hogy más, hasonló önkénteseket is akarnák küldeni? Nevetséges. SUSANNE: Igen, tudok róla. MONG: Mi a biztosíték arra, hogy nem lógnak meg az első adandó alkalommal? És ha nem tévedek, ez teret biztosit ahhoz is, hogy az ellenség kémeket szervezzen be. SUSANNE: Biztosíték? Itt harcolni kell. Az nem nagy mulatság. Különben a mi századunkon és a főparancsnokságon kívül senki nem tud raégcsak efélo lehetőségről se. Egymástól esz ige telt esetek. Egyéni elbírálás alapjá, nagy körültekintéssel engedik! ide azokat, akik valóban önként jelentkeztek. MONG: A farkasokból lett báránykák] Te hiszel a csodákban? SUSANNE: Bizonyos mértékig. Az igazság általános érvé yü. Éppen ezért csodákra képes. MONG: Nem értünk egyet. SUSANNE: Előítéletekkel kötözöd be a szemed. Mdhg: A bizalmatlanság kötelező olyan emberekkel szemben, akik csak szen védést okoztak n künk, inden fehér еиЬогt gyűlölök. SUSANNE: Csodálom, hogy velem kivételt teszel. Félig én is az vagyok. MONG: Rólad nem lehet azó. Te itt nőttél föl köztünk. Régen ismerjük egy mást. SUSANNE: De nem egészen. MONG: Lehet, hogy igazad van... Megbabonázott valami. Elfogult lettél. Elfordul tál tőlünk, a hazádtól, nem szeretsz már bennünket... SUSANNS: Puszta káprázat hát, hogy itt kuporgok fegyverrel a kezemben. MONG: Nem ugy érteni... Lélekben nem vagy velünk. Gondolj az anyádra, Susanne... Emlékezz arra, hogy csak köztünk lehetsz otthon, itt élnek azok, akik szeretnek téged... SUSANNE: De hová mennék innen?