Jó voltál, Bobby?; Q 5867

z dottam a robbanó terhet. Hirtelen emelkedni kezdtünk. BUD: Abban a pillanatban találat érte a gépet.. A Quén Nhon-i öbölbe zuhantunk. BOB: Súlyosan meg so be sültem, elvesztettem az eszméletem. Csak a tengerben tértem magamhoz. Éppen egy pillanatra. Láttam, hogy t.e 1 vizet értél az ejtőernyőddel... Ks láttam, hogy a vérem megfesti körülöttem a tengert. Eros légszomjam bolt, emiékeze. Eddig tartott. BUD: Szegény barátom. BOB: Te biztosan túlélted a katasztrófát. BUD: Én nem sebesültem meg. Amint a vízbe értem, azonnal rádióöözszeköttetésbe léptem a mentőkkel. De tul közel voltam a parthoz. Hamarosan feltűnt egy сзбиак, benne négy partizán. A tűzharc reménytelen volt. Féltem. Úszni próbáltam. Hiába, t'ehezen bírtam mozogni, eg közeli te ttek

p és be akartak emelni. Ellenáll tara, ahogy tudtam. Akkor hatalmas ütést éreztem a hátamon, és a tarkómon. BOB: Aztán leduírrantottak, mint egy kutyát. BUD: Nem. Koponya és bordatöréssel egy barakkórházba vittek. Ott ápoltak három hónapon át. BOB: Azután lőttek le. BUD: Nem lőttek le. BOB: Az égből alászállt egy angyal, és megmentett. BUD: Jól mondod: Ugy angyal. Susarme-nak hivtäk. Susanne, érted? Nem találkoztál vele? \ BOB: Nem. BUD: Meg kell találnom ót... Pedig meg kell találnom] Susanne] Hahó] Susanne] 2. Tábori kórház. BUD: fekszik az ágyon: Susanne] Susanne] SUSANNE sietve Jön fehér köpenyben: Szóltál, Bud? Megráz z a. Engem hivtál. BUD: fölriad: Hogy kerültünk ide? BUSANNE: Hová? Hiszen még itt vagyunk a kórházban. \ BUD körülnéz: Tényleg. Borzalmas dolgőt álmodtam. • öbs •'V / 4 SUSANNE: Ne figyelj az álomra, Bud] Az álom a tudat örült mása. BUD: Képzeld, a <ls9Íssippl-ben fürödtünk, Ili ketten, SUSANNE: Csacsiság. Én sohasem fogok a Mississippihez menni... BUD: М1Щ Kijöttünk a partra, te elkezdtél ugrálni. Ugy, mint a