Kutyakomédia; Q 5865
sértet.Elevem vagyok, hue,vér,néad,a ha jen is megvan »ég. ANNA:/mintha Alombél ébredne/Hogyan kerül вж ide?Hogyan,honnan tud« tad meg,hogy én...itt... Mem érten. BOTLIK: Hát igen.Mindenesetre nem a »»él fujt ide.Vonattal jött«*, azután villamoson döcögtem,azután megmásztam est a fene nagy Dowhot.Jobban vagy már? ANNAs/iezik egy korty vizet és elbocsájtja Máriát/Elsötétült előttem iain.len.Egyo» eríien nem kapta» levegőt .Azt hittem megfulladok. BOTLIK: Pedig itt a Dombon jé erős levegő van* ANNA: Annyi év után hogyan jutott eszedbe?És a eimen? BOTLIK; Ha Jél emlékesem te hoatad tudomásomra axon a biaonyos,biaonyára emlékezete» eetén...tiaennyolo kerek eeatendővel eael&tt.Ée én akkor még melegében felirta» egy iei«piei papirocskóra.Jó előérzetem volt.Gondoltam ebben a nagy történelmi viharban minden megeshetik. ANNA: Tizennyolc év után... BOTLIKi/megérinti as asszony arcát/Halálsápadt vagy.Talán mégsem teas ját neked es a Dombi levegő.De ha nem sértelek meg.Lehetnél egy kicsit vendégszeretőbb is. ANNA:/a székre mutat/Bocsáss meg...Foglalj helyet. A férfi fessélyezetten ül.Anna a bárszekrényhez lép e egy üveg tömény itallal tér vissza.Két pohárba tölt.Az első pohár után Botlik már kényelmesen ill,szinte otthon érzi magát .Anna is iszik. BOTLIK;/körülnéz/8zép lakás. ANNA: Egy gyárosé volt,a háború után nyugatra távozott és mindent itthagyott.Persze azóta kicseréltük a bútor nagy részét és sok mindent. BOTLIK: Engedd meg,hogy aegJegyezzem.Hit sem változtál.Olyan szép és fiatal vagy mint... ANNA:/közbevág/Én nagyon öregsznek érzem magam.Mindenesetre köszönöm a bókot. BOTLIK* Nem kenyerem a bókolás.Meghagyom a városiaknak.Férjnél vagy? ANNA;/a férfi nem veszi észre kisé gúnyos aosolyát/Igen.Férjnél• BOTLIK: Számítottam rá. Es az élet és a dolgok rendje.És...boldog vagy?Hát persze.Aki egy ilyen szép Dombon lakik. Д mi kis falunkban... ANNA: Miért akarsz «mlékeztetni?Vedd ugy mintha álmodtuk volna az egészet.Mintha mi sem,semmi nem történt volna közöttünk. BOTLIK;/előrenyújtja két karját mintha ölelni akarna/Igen,de annyi bizonyos ilyen szép,kézzelfogható álmom még sohasem volt.Muszáj emlékezni. Ha akar az ember ha nem.Es is a dolgok rendjéhez tartozik.Azért...ne érts félre...nem akarlak én a férjedtől elszakítani...Ebből a gyönyörű lakásból elvinni... ANNA; A lakás nem az enyém.Apa kapta jutalmul az illegalitásban eltöltött évekért.Anyámmal együtt résztvett a földalatti mozgalomban. BOTLIK: Megérdemelte.Baóval azért jöttem..• ANNA;/iagatottan/Ugye csak meglátogattál...minden hátsó gondolat nélkül? BOTLIK: Nem szeretek hátul hordani semmit.El jöttem.. .Itt vagyok. Olyan nagy baj e»?A férjednek nem kell beJelentened.Min the,..mintha egy kisé idegesebb 1ennél.Tölthetek? Anna bólint,» férfi tölt miközben figyeli az asszony arcváltozásait. Mindketten rossz előérzette! nyúlnak a pohárért.Botlik lehajtja az italt, bátrabbá,beszédesebbé válik rögtön. BOTLIK: Emlékszem a teherautóra amely lehozta a falujárókat abba a kicsi,szomorú falucskába.Nem mondom,egészen rendes kis kompánia volt.Emlékszel? Anna kényszeredetten bólint»lehajtja fejét.Nem a multat szégyenli.
