Bízd rám magad!; Q 5864

- 21 Sára. Ez? /mutatja az ujját/ Minden asszony kap a férjétől esküvő re gyürüt. De soron kivül soha nem h zol nekem egy ez ál vi­rágot. Vagy egyszer is eszedbe jutna, hogy elvigyél vacso­rázni? Nem! Negyvenes. Jól tudou, ho у nem szeretek vendéglőbe vacsorázni. Azért nősültem meg, hqgy egyszer már én is otthon vacsoráz­hassak. Elég volt a marhapörköltökből, a cipőtalp sültekből És neked eszedbe jutott egyszer is, hogy friss vacsorával várj haza? Ugye nem? Sára. Te tudtad, hogy mit várhatsz tőlem. ; egmondtam az első ta­lálkozásunkkor, hogy nem fogok háztartást vezetni. Negyvenes. Azt nem mondtad, hogy nem fogsz háztartást vezetni. Holmi könnyű vacsorákról beszéltél. De hogy állandóan sa­látákkal traktálj, meg sajtot egyek büfében vásárolt fa­sírttal. Ez mégis csak sok! Sára. Nem vethetsz semmit a szememre. Én megmondtam előre. Negyvenes. Igazgad van. Sára. Azt is megmondtam, hogy mindég igazam van. Negyvenes. Sára, nagyon kérlek, ne izgass fel. Sára. Öltözz fel légy szives, legegyünk ebédelni, /felkel, kimqg a fürdő szobába/ Negyvenes újságot olvas, mig Sára visszajön. Sára /felöltözve be/ Még mindég ágyban vagy? Készülj ebédelni. Negyvenes. Nem megyek, rost ettem, különben is, én itthon akarok ebédelni. Sára. Nincs itthon semmi. Ami hiűsg étel van - ha egyáltalán hagytál valamit, az kell délutánra a vendégeknek. Negyvenes. Vendégek jönnek? Már megint? Sóra. A te barátaid. Elfelejtetted, ho, у meghívtad őket? indég a te barátaid jönnek. Én miattad szakítottam a társaságom­mal, csakhogy egészen nekeu szentelhessem mggam. Egyetlen barátnőm maradt, akit te ki nem állhatsz. Megtehetnéd ne­kem azt a szívességet, ha a barátnőm eljön, nem mész el

Next

/
Oldalképek
Tartalom