Bízd rám magad!; Q 5864

22 ­tüntetően itthonról. Ez sért engem. Negyvenes. Ha itthon vagyok, akkor elbujtok a sarokba sugdolózni. Azt hittem, útban vagyok. Sára. Ha útban leszel, majd szólok. A múltkor, mikor a férjével jött el, akkor is elmentél hazulról, kisült a szemem. Rá­adásul ürmei volt, még azt sem mondhattam, hogy be kellett menned a szerkesztőségbe. Negyvenes. Nem tudok velük mihez kezdeni, kiről beszélgessek vélik Sára. Értelmes emberek. •va férje doktor, ez is kevés neked? Negyvenes. I.iilyen doktor? Sára. it tudom én.. Nem elég, hogy doktor? Az én társaságom is van olyan, mint a tied. Negyvenes. Azt nevezed te társaságnak. Hálás lehetnél nekem, amiért megszabadultál tőlük. Kártya, pletyka, ebből állt az egész. Sára. Miért? A te barátaid feleségeivel mit csinálok? Ugyanazt! Negyvenes. Az más. Sára. kiért lenne más. Ugyanaz. Negyvenes. Nem birom. Megfojtlak és elválok tőleu. Sára. Akkor még szeretsz. Negyvenes. Nem izgatom fel magam. Sára /hízelgőn/ No, mondd, hogy szeretsz. Olyan csacsi vagy. Nem kell mindent kom olyan venni, amit mondok. Negyvenes. Majd szélj légy szives, mikor vegyem komolyan, ©mit mondassz. Sára. Öltözz szivem, nem kapunk ebédet. Negyvenes. Nem msgyek. Jól laktam. Sára. Ahogy ismerlek, már a lépcsőházban éhes leszel. Igyekezz. Pénzt hozzál. Negyvenes. Pénzt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom