Az oroszlán jegyében; Q 5861

-4 í>ttargit: Ugylátszik édesem még beveszik az utolsé kenetet. /italt, poharakat vesz elő, és a főszerkesztő asztalára teszi/ Főszerkesztő: /az újságíróhoz/ Csodálatos! Ez a sztori a legjobb, amit valaha hallottam és a legjobbkor jött. Ezzel már kezdhetünk valamit. Egészségünkre ! /isznak/ Mindig nagyon sokra becsültem a képességeit, de ez... ez valami zseniális dolog. Ujságiró: Mégis mennyire ? Főszerkesztő: Mit mennyire ? Ujságiró: Mennyire becsülte főszerkesztő ur a képességeimet? Én ötszázat gondoltam. Főszerkesztő: /elkomolyodva/ Az sok. Legfeljebb háromszáz ... Jól tudja, hogy a lap szegény. Az utolsó időkben már csak hirdetésekből éltünk, meg abból a dotációból amit időnkónt a kormánytól koldultunk. És ki koldulta? Én ... Ujságiró: Nagyon sajnálom, de akkor nincs oroszlán. Bnnyiórt még egy tetves majom sincs. Főszerkesztő ur bizonyára elfelejti, hogy az állatok királyáról van szó... Háromszáz egyenesen felségsértés lenne. Főszerkesztő: /tréfásan/ Ez zsarolás. t , Ujságiró: Nem, az erőviszonyok tárgyilagos felmérése. így jobban hangzik. Főszerkesztő: Nem bánom, najd .egirom az utalványt. Ujságiró: Ne tessék fáradni, csak álá kell irni. Ilonka ... / a gépirénő a csekket hozza, amit a főszerkesztő aláír/