Az oroszlán jegyében; Q 5861

-4 í>­Főszerkesztő: Most pedig lássunk munkához! / szónokiasan/ Végre eljött at idő, hogy mint a kormány hivatalos lapja, megszolgáljuk a bizalmat, amit a kormánypárt részéről éleveKünk. Ujságiró: Főszerkesztő: Ujságiró: Főszerkesztő: Ujságiró: Főazrkesztő: És pénzt ... Ne szakítson félbe fiatalember cinikus megjegyzésekkel. Itt az ideje, hogy kellő prpagandával meggyőzzük a még ingadozó, vagy ellenséges tömeget politikánk he­lyességéről. kost már csak a tények megfelelő csopor­tosítására van szükség, nyetr ügyünk van. Az orosz­lán, amely eddig jelképünk volt, vérvalósággá v lik. Főszerkesztő ur, önben egy költő veszett el. / félre/ De nagyon rossz költő. /más hangon/ Azért, mert maga találta ki a sztori, még nem szükséges, hogy arcátlan legyen. Állitólag való a történet ... / hamis tiltakozással/ Természetesen! Szoktunk mi Valótlan hireket közölni ? /sietve/ Persze ez is csak aféle szónoki kérdés, nem fontos újból szemtelenkedni. Hanem most már lássunk valamit az annyit emlegetett pénzünkért, /az újságíróhoz/ Kivezónyli a fotósokat, fenjenek helyezini tudósításra a szoborhoz, ahol bizonyára kisebbfajta rokonszenv tüntetés készül a kormány mellett. Erről kérek riportot és képanygot. Ilonka, maga a nyomdába szalad és leállitja a szedést. ondja meg, hogy legyenek készenlétben, mert rendkí­vüli kiadást adunk, /a másik gépirénőhöz/ I agának kisasszony lediktálom a vezércikket. Addig elkészül­nek a kópék, megérkezik a riport. Mindenki tudja a dolgát és kezdhetjük. Diktálok. Ha megjönne a többi naplopó, várjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom