A kísértetek visszajárnak; Q 5860
- 5 Mária: Maradjál, évikéin. Éva: Viszontlátásra! /"Íme,., у/ Török: Elnézést a zavarásért. Balogh: U 0yan, kérlek! des szivem, Török elvtárs lesz a művelődési ház aj • igazgatója. Mária: Igen... Balogh: Pestről jött és nincs hol laknia szegény fejének... Mária: Igen... Balogh: ... ós azt gondoltam, miután úgyis üresen áll az a szoba... Mária: De arról volt szó, Lacikám, hogy a hátom fiu... Balogh: Odább van az még, kedves... Török: Nem akarok én zavarni, Balogh elvtárB. Balogh: Ne legyenek aggodalmaid, /feleségéhez/ Képzeld, ez* a szerencsétlen három éjszakát kínlódott át két fotelban és melöltőben... ÉS ha mé 0 két hétig tart •<. fr^aftTSTí^^I l. ó Л, akkor két hétig senki nem gondol arra, hogy van itt egy ember, aki fotelban alszik. Hát most hagyjam ott? Ahogy én ismerlek, szivem, te is azt mondtad volna, segitsúnk egy emberen, ha segithetiink. Török: Nagyon kedves va 0y, kép*iseló elvtára... Balogh: Kötelességünk, semmi több. Tudniillik lassan kamaszodni kezd már a 1 nagyobbik fiam, és miután két pedagógus van a családban, ugy határoztunk, hogy Idehaza nem valósítjuk meg a koedukációt és a három fiút áttelepítjük egy másik szobába... Csak átmeneti állapotról van szó, Marikám... Török: Természetesen, amint módomban lesz... Balogh: Marikám, én nem akarok nélküled dönteni, azért is szaladtam haza... Neked mi a véleményed?
