M a tündöklő lesz az ég; Q 5836

•2.2' ÖSZHAJU Küldetés. így is lehet mondani. S hogy vége, azt is. Nyug­díj. Tulajdonképpen már csak búcsúzni voltam, /Újra nyut­ja a dobott./ Hos, igazán nem parancsol? UTAS Köszönöm, inkább nem. Attól félek, úgysem használna. ÖSZHAJU /Bekap egyet/ Akkor én duplázok. Van ugy, hogy egy csak­ugyan nem йдпгаяйЗое elég. UTAS És olyankor nem jobb szembe nézni a... vállalni a nem-al­vást? ÖSZHAJU Hem. Éjszaka aludni kell,uram. Happal kell gondolkodni, Happal halványabbak a gondolatok, függőlegesen nem to as­zúinak el, de vízszintesen) Vízszintesen aludni kell, nem gondolkodni, mert abba beleőrülhet az ember, UTAS Héha musfcáj vízszintesen is. Ön még sohasem volt u^y..,? ÖSZHAJU Én tizenhat éve altatókkal élek. Be nyugodtan elkezdhet­tem volna tizennyolc éves koromban. Azon az első éjszakán, amit akkor végigbőgtem a lövészárokban* És aztán... /Meg­kocogtatja a dobozt, gúnyosan/ Hem, hármat пзт szabad be­venni. ' /Szünet, Mindketten kinéznék az ablakon. A vonat váltokon robog át. A háutéren valami kis állomás fényei suhannak el, aztán újra sötét hegyek kontúrjai látszanak csak./ ÖSZHAJU Látja ezt a folyót? Vad hegyi folyó, Mén esős volt a nyár, megvan áradva. Be akkor száraz nyár volt, alig ért tér­dig, vad sodra volt. A halottakat u^y hányta-vetette, mintha labdáz рфи'жйдо velitk,.. Kövek ós sziklák álltak ki belőle, s azokon egy-egy hulla ugy akadt fenn, mint egy szigeten... Én átjutottam rajta... /Szünet/ UTAS ÖSZHAJU Partizán volt? Igen, mondhatnám, s ez ugy hangzana, mintha partizán is a­kartam volna lenni. De én nem akartam. Én csak item tehet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom