Mirmilák; Q 5822

/7 о/ Mirmilák:Foglaljon helyet! Ica leül. Mirmilák:Icaílcuka{Gondolkozott rajta? IcaíMin? Mirmilák:Azon,amit tegnap mondtam,hogy szakitson egy kis időt számomra• Ica:Nem akarom! iirmilák:Icuka!Ne gondoljon rosszat felőlem!Nem vagyok én egy csibész,egy csavargó. Ica:Tudom...Mag® a főnököm. Mirmilék:Ne csak a főnököt lássa bennemJlíanaam a férfit is!...Én megbolondulok maga miatt. Ica:Beadom a felmondást...Elmegyek innét.A távolság, meg az,hogy nem lát naponta,majd megnyugtatja. Mirmilák:Nem!Ne tegye! Ica:Sngem úgysem kaphat meg.•.Jobb,ha engedi,hogy munkahelyet változtassak. tóirmiIák:Icuka!Inkább maradjon.Ha nem engedi meg, hogynéha együtt legyek magával a munkahelyen kivül is,hát ne engedje!Csak néha legyen mosolygós.Csak néha legyen kedves hozzám. Idebent !...Látja, most is milyen késé.,beesett, milyen mord arccal néz rám?...Mostanában mindig igy néz.Mintha utálna.Régebben pedig mosolygott rám is,mint mindenkire. Ica:Csak ugy,mint mindenkire.Mint az emberekre,a munkatársakra.

Mint, az ismerősekre. Mirmilák:Mikor megmondtam,hogy szeretem,egyből