Gogol, Nyikolaj: Az őrült naplója; Q 4424

fekete kabátját ás vizsgálgatja./ Itt van a szép ünneplőin, összesen is csak kétszer volt rajtam... Hát persze... /Egy szerszámosdobozt vesz elő az éjjeliszekrényből ós ollót vesz ki belőle./ De nehogy ezek a semmirekellők összeszabdalják, magam látok hozzá ... /Zajok a házban, kulcsra zárja az ajtót./ így aztán senki nem kaphat rajta. Zene. A dátumot elfelejtettem - hónap se volt már; az ördög tudja, al volt ez. A palást a spanyolfalon lóg. Popriscsin mellette áll, háttal a nézőknek. A palást teljesen kész; megvarrtam... Azonban még mindig neme akarok bemutatkozni az udvarnál. A spanyol követség még késik. Márpedig követek nélkül az ilyesmi nem illendő. Méltóságom elveszítené minden súlyát. Bármelyik pillanatban itt lehetnek. Feláll, a palástot a vállára boritja. Óraütés. Zene: orosz népdal. Teljesen szét kellett vagdosni, mert egész más szabásra vo t szükség. Mavra felsikitott, amikor felvettem. Elseje. Az ablak mellett áll, gesztenyeszin öltönyébon, vállán a palásttal. Szerfölött csodálkozom, milyen lassú ez a követség. V

ajon milyen okok késleltetik őket? /Óraütés./ Talán Franciaország? Meglehet,* ez a legrosszabb indulatu nemzet. Zene: lázas torna. Felveszi a drapp köpenyét és kalapját ós gyorsan kimegy az utcára. Utcai zajok. Hangok. Micsoda hülyét Talán a spanyol király ur;y levelezik, mint egy közönséges szatócs? Elmentem a postára,