Gogol, Nyikolaj: Az őrült naplója; Q 4424

elhaladt az üzlet előtt. Kissé elpirult és én rögtön tudtam, mi hibádzik itt: "Vőlegény kéne neked, kis mákvirág!" , /^iűznw^s, : (* BUDAPEST Л "Mit óhajt?" - kérdezte. л J "Feltétlenül beszélnem kell a kutyájával." Hej, de ostoba lány volt! Rögtön rájöttem, hogy igen ostoba! Sbben a percben ugatva rohant oda a kutya; el akartam kapni, csakhogy a gyalázatos dög majdnem az orromba harapott! Hiába; akkor is észrevettem a kosarát a sarokban. Ez az, ez kell nekem. Odamentem, felforgattam a szalmát ós legnagyobb örömömre egy kis iratcsomót találtam. /Lassan feláll./ A nyavalyás ezt látva először a lábikrámba mart, aztán, amikor megérezte, hogy a tevelek nálam vannak, nyüszíteni kezdett és hízelegni«, akart. /Össze-vissza mozog, mintha el akarná kergetni a kutyát./ "Lem, barátocskám, szó se róla... Eszem árában sincs visszaadni... Agyő!" - és gyorsan elpárologtam. Azt hiszem, a lány bolondnak nézett, mert láthatóan halálra r mült. Hazaérve azonnal munkához i akartam látni, hogy kisillablsál

jam a leveleket, csakhogy Mavra éppen a padlót mosta fel. Ezekben a bamba finn nőkben mindig a legrosszabbkor támad fel a tisztaság-mánia! Aiköp./ így hát tettem egy kis sétát, hogy átgondoljam a történteket. Á, kedves igazgatóm, most végre /Viszszajön az asztalhoz./ fény derül minden tettedre, minden gondolatodra, minden titkodra. /Eloltja a lámpást./ Végre megfejtem egész lényedet. Ezek a levelek adják majd a kulcsot hozzá. /Az ágyhoz megy, vetkőzni kezd./ A kutyák csuda okos népség; töviről-heryire ismernek minden politikai kombinációt. /А spanyolfal mögött./ Ebben a kis kötegben megtalálok mindent: e férfiú igazi arcát, minden kis mozdulatát. /Megjelenik, hálóköntösben./