Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

28 /Egisztosz:/ Elnök: A koldus: Egisztosz: A koldus: Egisztosz: A koldus: Sgi sztosz: mindnyájatok boldogsága érdekében elvá­lasszam Elektrát a királyi családtól... Vájjon miért van az, hogy amióta én kormányo­zok, más városokat pusztit a viszály, más polgárokat sújt erkölcsi válság? Vájjon miért vagyunk egyedül mi elégedettek önmagunkkal és másokkal? Miért ömlik éppen hozzánk a gaz­dagság? Miért osak Argoszban ál^az ip&si nyersanyag ám a legmagasabban, a kiskeres­kedelmi árak viszont a leg&laosoabban? Miért exportálhatunk több szarvasmarhát, mint má­sok és mégis csökken a vaj ára? Miért kerülik el a viharok a mi rzőlleinket, az eretneksé­gek a mi templomainkat, a száj- és körömfájás a mi istállóinkat? Mert könyörtelen harcot folytattam a városban azok ellen, akik jele­ket adtak az isteneknek, Ts mit nevezel jeladásnak, Egisztosz? Megvan!... Megtaláltam! Mit találtál meg? A történetemet... A történetem fonalát... A sündisznók haláláról beszéltem... Kérlek egy pillanatig... Mi meg az istenek­ről beszélünk. Az más!..,. Csupán sorrend kérdése... Előbb az istenek, azután a sündisznók... Csak el ne felejtsem addig. Csak egyféleképpen lehet jelt küldeni, elnök: kiválni a tömegből, fölhágni egy magaslatra és egy lámpást vagy zászlót lengetni» A föl­det ugyanugy árulják el, mint egy megszállott

Next

/
Oldalképek
Tartalom