Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

- 24 век közben elhelyezkedik. A következő jele* * net elején még szórakozottan nézeget maga körül./ Elnök: És te uram, hiszel-e az istenekben? Xgisztosz: Kedves elnök, én már gyakran gondolkoztam azon, hogy hiszek-e az istenekben? Azért gondolkoztam olyan sokat, mert ez az egyetlen igazi probléma, amit egy államférfinak tisztáznia kell önmagában... Hiszek az istenekben. Illetőleg: azt hiszem, hogy hiszek bennük. De nem mint hatalmas, felettünk örködőkben в reánk vigyázókban, hanem mint nagy elvontságokban. A távolságok és időtartamok között, a nehézkedések és ürességek között* az örökös küzdelemben ott vannak a nagy közömbösségek: ezek az istenek. Én nem ugy képzelem el őket, mint akik fáredteágot nem kiméivé szüntelenül f oglalkoznak a földöt bori tó, nyüzsgő penésszel: az emberrel. Olyanoknak képzelem őket, akik elérkeztek a fenség és a min• denütt-jelenvalóság olyan fokára, ahol már osak a boldogság van, vagyis: a tökéletes öntudatlanság. Ott fenn, a legmagasabb fokon, nem vesznek tudomást semmiféle teremtményről, mint ahogyan az atom sem vesz