Giraudoux, Jean: Elektra; Fordította: Galamb György; Q 4003

18 /Blnökj/ sójának hibájából szüntelenül hazajárnak a kisértetek, a félálomban megöltek, ahol xnem felejtik a mulasztásokat, a hitszegéaeket, ahol szüntelenül lappang a hazajáró lélek és a bosszúálló. Nagy veszélyben forog az a társadalom, amelyben a bűnösök álma még a törvény elévülése után is nyugtalanabb, mint az ártat' ionoké jocEKcXáafctratxkátanxoaokölosőkeao Klköxe te ttxvát keimKtxéx* lanoké. Ha Elektrát látom, a bölcsőben elkövetett vétkeimet érzem háborogni, Agáta: Bennem meg a jövendő vétkeim háborognak. Pedig tudhatod drágám, én sohasem fogok vétkezni. Főleg nem azzal a te sokat említett házasságtöréseddel.. • De azért mintha már gyötörnének. A kertész: Én egy kissé Elektra véleményén vagyok. Nem szeretem a rosszakat. Én az igazságot szeretem. Elnök: Ismered te egyáltalában a családunk viselt dolgait, hogy ennyire napvilágra akarod hozni? Békés, tiszteletreméltó, emelkedőben lévő család vagyunk. Nem szólhatsz egy azót sem, ha azt mondom, hogy te osak olyan közepes fajta vagy