Szigligeti Ede: A cigány; Q 3678

- 1 ­III, felvonás 1 viMHÄZ- I TUDOMÁNYI I INTÉZET I i, - lYVTÁRAj Evi: Julcsa: Évi: Julcsa:­Evi: Julcsa: Evi: Julcsa: Évi: Julcsa: eví: Julcsa: /Márton gazdáók udvara. Távoli, kurjongató, lassan közeledő ének: a menysszonyt "kikérő** munot hangja. Évi kis szóken ül; Julcsa vezetésével leánybarátai "öltöztetik"• Az öltöztetés ritmusa némiképp összefügg a hallott muzsikával./ /Lene: do/a sz./ / • 1. .jelenet /mikor két l<ány a menyass zonyi koszorút hozza és a "feje fölé emeli, hirtelen felugrik/ Ne még! /mérgesen visszafogja/ Azt mondom, vége legyen a ber­zenkedésnek! Ugy viseld maga, amint az egy becsületes leíoiyhoz, mint egy engedelmes gyermekhez illő. /a kát lány táv. labb lépett: panaszosan/ De miért ez a kapkodás? Még kihirdetve sem voltunk. Kurta uram tiz aranyért vásárolta meg a felmentést. Non halogathatjuk a dolgot! két kézzel kéne Gyurin kapnod. • • gazdagabb legényt gyertyával is kereshetnél! s­t Gazdag!... /sóhajt/ Kurta uram mindenét ráhagyja! De ha nem szeretőn! En sem szerettem sem az első, sem a második uramat, mégis itt vagyok! . Csak kelmedórt tessera... Tudom, tudom.•• Jó gyermekein vagy... Akit Q'. eret ten, meghalt, vele mult el boldogságom, re~ öónyoó gen.•. Ettől a házasságtól függ minden, hányszor meséljem el! Ha Kurta uram nem segit: megverik a dobot házunk előtt, elárvereznek bennünket és mehetünk koldulni! »

Next

/
Oldalképek
Tartalom