Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

- 52 LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: MORTIMER: LEICESTER: S a reimsi biboros külön levélben Kezeskedett érzésein felől. Hallottan arról, hogy vallást cserélt, És ez rokonszenvessé tette önt. Kérem kezét és kérem bocsánatát, De én eléggé nem vigyázhatok. Walsingham és Burleigh engem gyűlölnek, Leselkedők, hálókkal környékeznek, S ön is lehetne bérelt eszközük, Hogy tőrbe csaljon — Lám, milyen nagy ur, És lépteit milyen kurtára fogják! Sajnálom önt. Nekem tehát öröm Meghitt barát keh lén elmondanom, M-it hosszú kényszer némitott belém. Csodálja nyilván, Mária iránt Milyen hamar megváltozott szivem. Pedig sosem gyűlöltem. Rossz idők Parancsa volt, hogy ellenfél legyek. Sok éve annak: ő engem sziveit, Amig nem adta Darnleynek kezét. Királyi fény ragyogta még körül. De én fagyos közönnyel hagytam ott. Most börtön és halál bus árnyékában Fejemnek árán fordulok feléje. Nagy lélek igy cselekszik! Változott Azóta már a dolgok arculatja.