Schiller, Johann Christoph Friedrich: Stuart Mária; Fordította: Lendvai István; Q 3019

- 40 Ki nem tudott vigyázni trónusára, Ki nemzetének csúfja, száműzött

Je, Még mint rab is rémithet tégedet. Mi tette őt ilyen félelmetessé? Hogy Angliát igényli? És hogy téged A Guisek törzse el nem ismer? Ejh, Mit érnek ezzel? Változtatnak ők A származásod érvényes jogán, Mit megszavaztak parlamentjeink? Vagy az riaszt, hogy országunk talán Magára válléL egy pápista nőt, És cserbehagyva téged, bálványképót, Férjgyilkos asszony oldalára áll? Te ifjúságod teljében virulsz Amazt a sir felé hervasztja szenvedés. Hitemre, én arról biztos vagyok: Sirján tiporhatsz még soká, anélkül, flogy önkezeddel sirbadöntenád. Lord Leicester egykor másképpen beszélt. Mikor bíróként Ítéltem fölötte, Vérpadra szántam én is. Ámde Most nem biró: tanácsosod vagyok, S igy nem Jogod, csak hasznod érdekel, Most kell-»e félni tőle, épp mikor Eloldalognák már a franciák, Kezeddel a királyfit boldogítod, S remény szarint uj törzsökünk virul? Hóhérkezet sürgessünk? - Már halotti