Vadady Albert: Csókolj meg János; Q 2487

BISO FELVONÁS I. K é p « Sain : Szerényen berendezett mérnöki iroda.Közópen ós jobbra ajtó. A baloldali ajtónak csak a kerete latszik,mert előtte szekrény él'l.Jobbra elől Íróasztal,balra elől - a fal mellett - rajzasztal, A falakon neh*ny műszaki rajz,a rajzasztalon körző,vonalzó,logar­láo 3tb.Az Íróasztalon t e lefon ,ü*tul a balsarokban kandalló,rajta régi divatú ingaóra, 1, jelenet Jénos,majd Marinéni Jénos: (harminckörüli,rokonszenves fiatalember,az íróasztal mellett £11, telefon*!) Epen post*ra akartam adni tde ha órteküldenek,,»Katona­utca öt,a kaputól balra,az ajtón kint van a t*blőm».»Köszönöm,(le­teszi a kagylót,nagy borítékot vesz elő,iratokat helyez bele,lera­gaszt ja) Marinéni:(hatvankörüli,egyszerű asszony,kezében fehér borítók,középről) Jesszusom,.,M*r megint elfelejtettem kopogni,(megfordul ós az aj­tó belső oldalin kopog) Jőnos: Egyszer még megjőrja Marinóni,Akkor nyit rém,amikor édémkosztümben leszek, Marinóni:(pironkodva) Jaj,ne mondjon ilyet».»Még elszógyellem magam,,. (asztalhoz lép) Hi*ba,nagyon öregszem.Mér az illendőségről is meg­feledkezem,Pedig,ha egyszer megneheztel rém a mórnökur ós elköltö­zik innen,bele fogok betegedni, Jénos: Dehogy költözöm.flem tal*lok én Búdén még egy ilyen kedves.földszin­tes házikót* Marinéni:De én se találok még egy ilyen rende3,jó lakót. J*nos: (m'r unja) Minek köszönhetem a l*togat-'s*t ? MarinéniiEgy kis szívességre kérnémJ/lert - tetszik tudni - eltörött a szemüvegem,(köténye zsebéből törött szemüveget huz elő,mutatja) Jénos: Sajnos,ón nem tudom megjavítani. Marinéni:Qh,nem is gondoltam ón arra,csak a levél miatt mondom,(mutatja) Akkor tört el a szemüvegem,amikor leragasztottam a borítékot. Jénos: Szóval ir jam ré a oimet? Marinéni Ilgen»,,Arra kérem.(a levelet az Íróasztalra teszi) J*nos: Nigyon szívesen.(leül,tollat fog) Kinek ? Marinéni:(megilletődéssel) Kalotay Klárika kisasszonynak.Mősodik kerület, Sug*r-utca hót. J*no3: (ir),,»Sug*r-utca hét. Marinéni:Tetszik tudni,ez az én kis- tündérem. jän gondoztam öt évig,(sóhajt) Rég volt«Mér busz éves & dr*ga.Epen olyan jó lélek,mint a boldogult édesanyja volt,akinek ezt a nyugalmas,csendes kis h*zat köszönhe­tem, (A szekrénnyel eltakart ajtó felől egy férfi és egy női hang vesze­kedése hangzik,amelyet edénycsörömpölés fejez be) J*nos: (fejcsóválva) Hét csendesnek épen nem mondható.Eddig csak este ve­szekedtek, most mér reggel is. * Marinóni:Rémes...(balra néz,halkabban) Tudja,hogy a fiatalasszony mér két­szer kiugrott az ablakon ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom