Vadady Albert: Csókolj meg János; Q 2487

- 3 J*nos: Jó,hogy földszinten lakunk»Külömben osak egyszer ugrott volna ki, Marinéni:Az a 3zerenc3Ójük,hogy a sarki rendőr jó ismerősük.Mind

ig viszszahozza a fiatalasszonyt és kibékiti őket. J*nos: Derék rendőr lehet.(felveszi a levelet) Tessék,De ha akarja fel is adhatom, Marinóni:Legyen szives.Legalább nem kell kimozdulnom a házból. J^nos: H't akkor hagyja itt.(leteszi az asztalra a levelet) Marinóni:Isten *ldja mérnök ur.(középen el) János: Isten áldja Marinóni.(cigarettára gyújt.csengetésre telefonul) Farkas műszaki iroda...A tulajdonos,Farkas J*nos...(egyre ingerültebb) Tessék ?...Van.Farkas J

4nos nyugalmazott m*v tisztviselő.A nagybátyáin...Ehhez az irodához semmi köze...Ezó sincs róla...Egy megveszekedett fillérre se jó.A nyugdijából le van tiltva minden,ami letiltható ...ián nem vállalok érte semmi néven nevezendő felelőséget., Wem !.,,Volt szerencsém.(lecsapja a kagylót,indulatosan ellép az asztaltól) 2« jelenet J

?hos,Farkas Farkas:(hatvankörüli,kopottan elegáns,rokonszenves férfi,rövidre nyirott bajusza koromfekete,gomblyukában virág ós monokli; nagyhangon)3zervusz édes J^nosöcsém.(megrázza J^nos kezét) J^noa: (komoran) Szervusz J^nosbícsi..

.Epen jókor jöttél. Farkas:A jó rokon mindig megórzi,mikor van rí szükség,Kinélj meg egy cigarettával. (m^r is kivesz egyet az asztalon levő tíróéból és rágyújt) Csodálatos,hogy én milyen jól érzem magam nálad.(leül,elkényelmeskedik) J^nos: (komoran figyelte Farkast,folytott indulattal) Sajnálom,de el kell rontanom a jókedvedet. Farka3:Légy oly komisz és próbáld meg. J

4nos: Utoljára kérlek,ne adj aiitkmai alkalmat r*,hogy velem összetévessze nek. Farkas:(könnyen)Mind

ig ez az unalmas refrén. J*nos: Az előbb megint idetelefonáltak valami piszkos adósságod miatt. Farkas:(önérzetesen) Jegyezd meg magadnak,hogy én talpig úriember vagyok. Tehát az adósságaim nem lehetnek piszkosak. - Ha m^r bosszantani akarsz,mondj valami ujat. J*no3: Azt hiszem,legutóbb "véletlenül" magaddal vitted az ezüst cigarettatárcámat. Farkas: Csakugyan... (zsebéből cédulát huz kiutad ja) Parancsolj.Husz forintot adtak rí. J^nos: (dühös) Mond Jínosbícsi,mikor lesz vége ennek a hat^ttalan könynvelmüségnek ? Farkas:(nyomatékkal) Amikor órtókesiteni tudjuk a vihar^gyut. J*nos: Még mindig azon a hülyeségen az eszed ? Farkas:Ne gyalázd,amig nem ismered.Ilyen talílra^ny ezer évben egyszer születik. Jíno3: De én nem leszek a keresztapja ennek a marhaságnak,

Wem röhögtetem ki magam. Farkas:Eszerint kézbe se vetted a szabadalmi terveket ? J^nos: Mondtam,hogy ne hagyd itt. Farkas:Azt hittem,mégis megembereled magad ós elvégzed azt a nehény műszaki szímitíst-Hiszen neked az ilyesmi a kisujjadban van.