Adujev-Scserbasov: Dohányon vett kapitány; Q 2385

- 11 ­CP i.keri.ia: Anton: P Ve'-* la­V. ­Anton: — j »• a Akakis Szmurov: Akaki: Derekamat bókkal rontom-bontom mert a bon-ton igy tanit. Ninec semmi dolgom ha akad is olykor franciául mondom viselem a cifra cókot mókot s gyakorolom a bókot-esókot igy­2. Két ily finom lény egy pár megért a házasságra már 13 vallomás oly előkelő nem állhat ellent neki egy nő Jaj a szivem dobban szerelemre lobban tüzel egyre jobban eszemadta kényes fényes kincsem nálad nincsen hóditóbb. Tűzről pattant pöttyem jaj a szivem érted szerelembe csöppen csücsörítsd csak össze csöpp kis ajkad csicseregjen rajta egy kis"csók. /tánc és szára után kitáncolnak. /zenére jön Akaki, s vele bojárasszonyok, kisasszo­nyok, megtelik a szinpad, bejön Szmurjov, Ljuba, Zsuljev, Glikerija, Anton, Iván, Arina, mindenki aki eddig szerepelt/ /mélyen meghajol/ Mély hódolatom és köszönetem kedves vendégeimnek, Nagy megtiszteltetés számomra, hogy... /a cári fogadóesték ceremóniamestere, Nagy Péter volt nevelője, mostani tanácsadója és ive társa Szmurov felé lép/ Állj. Csend. Szabály, /előhúz egy tekercset/ A szertartásmester én a cár tudós titkára, akit Akakinak kereszteltek, s a Pljuscsinin nevet örököltem, felöltöttem diszornátusomat, hogy a rends?e felügyeljek, s kihirdessem a fogadások­első szabályut, amely igy hangzik: "A házigazda nem köteles elébemenni vendégeinek, sem helyükre kisérni, sem étallel-itallal kinálni őket. A vendégek podig ezért nem tehetnek szemrehányást a házigazdának. Mi magunk gondoskodunk magunkról. Megértetted? Megértettem. Hazudsz. Nem értetted. Én például nem vagyok vendég, hanem a tanítómestered, /szünetet tart/ Ezért a szabály nem alkalmazható rám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom