Lakatos László: A nyakláncpör; Q 2107

6. R oha n: Artois : Roha n: Art ois : Rohan: Artois : Rohan: Artois : Roha n: Artois : Rohan: Artois ' Roha n: Artois : Polignac : Rohan: Igen, ezt tudom. Eigyje el, kedves bíborosom, a királynő reménytelen liba. Kis bécsi libácska. /látszik, hogy fáj neki/ Fenség... Legokosabb, ha nem törődik vele. De fenség. A királyné gyűlöl engem. /gonoszul/ Na, gyűlöli? oegföxjebb haragszik magára. Köszönöm, nekem ez is elég. /gonoszul/ Nem biboros ur, ez önnek nem elég. ön azt szeretné, ha a királyné gyűlölné önt. Ertjük egymást? /most a diszkrét, lovagias férfiú/ Kerr akarom érteni önt, lonseigneur. Ahogy parancsolja, Monseigneur. De ha szabad egy taná­csot.. . Monseigneur; halálig lekötelezne vele. Ka igazán jo közvet itöt akar a királynőhöz, akkor /gonoszul/ forduljon idősebb fivéremhez, a provencé-i grófhoz, i-.zt mondják...Ln nem tudom.. .лп csak azt mondom, amit az emberek beszélnek... /közbevág/ Az emberek gonoszak. /3 ostobák, A királynő és Monsieur de Provence...LZ lehetetlen, ön ebben sem hisz, hogy a királynő és a Provence-i gróf'...Hát miben hisz ön akkor egyáltalán? /Más csoport­hoz lép./ /Rohanhoz lép/ 1 ikor látta ^minenciéd utoljára hiveit? Már több mint egy éve nem voltam Strassbourgban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom