Halász Imre: Lányok és Fiúk; Q 2077

13 Magda: Nem. Csak furcsa. Én is megpróbálom. Te! Sxxáiax Sándor: Te! Egész délután nem beszélhettem veled. Ezt a rémes nőt / a ház fele int/ nem tudom lerázni. Nyiltan nem utas

itha

torn el. A cégnél óriási befolyása van. / Egy szál virágot adj( a lánynak/ Ezt neked hoztam. Egy szál, de a legszebb • " ' .... . / Mag da: Köszönöm. / A fiúnál levő nagy csokorra/ <ís a többi? Sándor: Azt Emmának. Magda: Virágot viszel neki? Sándor: Azt mondta, hogy vacsoránál szembe fog ülni velem. Ezt az asztalra teszem, igy kettőnk közé. Legalább az arcát ne lássam. Magda: / mosolyog/ Ennyire nem birod? / Jobbfelől megszólal a gramofon. Halk tánczene/. Sándor: Ma különösen nem. Miatta ne lehettem délután veled. Pedig annyi mondanivalóm lenne. Remélem, legalább most egyedül lehetünk egy kiősit és elmondhatom neked, hogy Emma: / hangja jobbról/ Halló Sándor! Sándor. Már megint ez a nő. Várj meg itt. Visszajövök. / Emma és Csordás jobbról be/ 3rnma: Sándor! Magát keresem. Ssordás: / Magdához ugy, hogy csak ő hallja./ Én pedig magát. Smma: Jöjjön Sanyi, sétáljunk egy kicsit / Bolé-karol. Együtt el balra/ ílagda: Miért keresett? Jsordás Szól a gramofon. Táncolni szeretnék magával. Persze itt. Szabad? lagda: Nem. Nem táncolok trikóban. ísordás: No ne legyen ilyen prüd. Általában: legyen egy kissé engedelmesebb. Én tudom, hogy a kislányok szeretnek előbb kicsit