Halász Imre: Lányok és Fiúk; Q 2077

Magda: Csordás : Magda: Csordás : Magda: Csordás: Magda: Csordás : Sándor : Magda: Sándor : Magda : Sándor: 14 V vonakodni, mielőtt jóba lesznek az emberrel. De nálam ez felesleges. Már mondtam az előbb,hogy én csak abban találok örömet, amit könnyen érek el. Észrevette,hogy ez magának szólt? / ölelni akar ja./ Hagyjon. Miért? Ja, fél, hogy meglátják. Igaz. Lehet ezt okosabban is. Ott, ahol em látják. Mit szólna hozzá, ha este, mikor a többiek lefeküdtek...bemennék magához? Tessék? De hogy képzeli ezt? Ugy, hogy az ajtót nyitva hagyja és én éjfélkor, mikor már mindenki alszik, bemegyek. A szobája legyen sötét, hogy a kiszűrődő fény se árulhassa el. Hát akarja, ugye, igen? Nem. No-legyen okos. Ki tudja mikor lesz ilyen alkalmunk. Menjen innen, egyedül szeretnék maradni. Megyek, de igérje meg, hogy gondolkozik azon, amit mondtam. Ma este még egyszer meg fogom kérdezni magától, akar ja-e? Ha igen, nem kell mást mondania, csak egy számot: a szobája számát - és ebből én már mindent tudni fogok. / El jobbra/ /balról/ Magda! Csakhogy még itt talállak. Megszöktem Emmától.Pár pillanat időm van csak.Magda! Este, ha a többiek már lefeküdtek, beszélni szeretnék veled. Azt nem lehet. Bemegyek a szobádba. Nem. Magda! Szeretlek. Ha délután velsd lehettem volna,elmondtam