Hunyady Sándor: Kártyázó asszonyok; Q 2050

5. multam a barátaim gusztusát, akikkel együtt voltál! Eöné: /élesen/ Ugy?l - Hát akkor mórt nem váltál ©1? Vezér: /sötéten, de nyugodtan, süt kissé szomorúan/ Nem váltam el, mert nem szeretem a hecceketl ós a gyerekeknek sem akartam az életét fölkavarni! De ez most más! A gyerkeim kedvóért együtt tudtam élni egy.. .egy.. ./mégsem mondja ki a durva szót, hogy "ringyó", csak nyel egyet/... ilyennel, mint te. De most nagyon figyelj RÖné! - Ha ezt a dolgot becsületesen el nem intézed, akkor végeztem veled 1 ükkor nincs többet tavasszal Velence, télen Partenkiichen és minden szezonban huszonöt kalap! hanem visszatesz lek oda, ahonnan fölvettelek! - wert annyira még sora jutottam, hogy együtt tudjak maradni egy fedél alatt, ogy ~ gyilkossal! /ííosszu csönd./ Eöné: /nagyon megijed és kínjában mosolyogni kezd, odamegy a férjéhez, negédesen felül előtte az Íróasztalra, hízelegve/ Ja, ha te ilyen romantikus vagy öregem, az más! Mondd meg őszintén, hogy szerelmes vagy abba a nőbe. Mert akkor boldogan kérek tőle bocsánatot! - 3őt, idnkültöztetem hozzánk albérlőnek, ha akarod! Vezér: /halkan/ Menj innen kórlek! Borzadok a közelségedtől! Elég nagy ez a szoba! Menj el tőlem, legalább három méternyire! /Ebben a pillanatban baloldalt kopognak, Iiöné lecsúszik az Íróasztalról./ 5..Ï e lenet. Voltak, Jenő, Jenő: /a kopog аз után, meg sem várva a "szabad" -ot , impertinen-