Hebbel, Friedrich: Mária Magdolna; Fordította: Dr. Hevesi Sándor; Q 1347

- 43 a várost s azt gondolhatnám, hogy nincs jobb mulatság a világon, mint ha az ember a lábait használja. Gyújt

sunk világot! /megteszi/ Fogadni mernék, hogy a tüzszerszám 4 még a régi helyén áll, mert ebben a házban kétféle tízparancsolatunk van. A kalap a harmadik szögre való és nem a negyedikre. Fél tizkor az ember legyen fáradt! Márton napja előtt ne fázzék, Márton napja után ne izzadjon! Ez éppen olyan szigorú parancs, mint hogy :féljed és szeressed Istent! Szomjas vagyok! /kiált/ Anya! Fuj! Mintha elfelejtettem volna, hogy ott fekszik, a hol még annak a manópofáju csaposlegénynek sem kell kitátania a szájat s azt mondani, hogy: Igen, uram, - ha sört kérnek tőle! Nem sirtam, a mikor a sötét toronyüregben a lélekharang szavat hallottaqi, de 4- te vöröskabátos kutya a kuglizásnál nem engedted meg, hogy kidobjam az utolsót, pedig már kezembe volt a golyó; én meg nem engedek időt, hogy utolsó lélegzetet vehess, ha egyedül talállak s az még ma este megtörténhetik, mert tudom, hogy tiz óra körül hol szoktál lenni. Aztán pedig hajóra! De hol marad Klára? Éppen olyan éhes vagyok, mint szomjas! Ma csütörtök van, bornyu-levest ettek ebédre. Ha tél volna, akkor kelkáposzta lett volna, a húshagyó kedd előtt fehér, húshagyó kedd után zöld! Ez olyan bizonyos, mint hogy ha a szerda elmúlt, a csütörtöknek kell visszajönnie s nem mondhatja a pénteknek, hogy:eredj helyettem, nékem kisebesedett a lábom. Nyolcadik jelenet. Klara: /belép/ Károly: Végre valahára! Neked sem jó annyit csókolóznod! A hol két piros ajak összetüzesedik, ott hidat ápitenek az ördögnek. Mi az ott? Klára: Hol? Mi? Károly: Hol? Mi? Az ott a kezedben! Klára: Semmi! Károly: Semmi? Titkolózol? /kitépi kezéből Leonhard levelét/ Ide vele! Ha az apád nincs jelen, akkor a bátyád a gyámod. Klára: ITgy szorongattam ezt a rongyot, pedig az esti szél olyan erős, hogy a házak tetejéről lesodorja a téglákat. A mikor almentem a templom előtt, egy tégla éppen a szemem előtt hullott le, ugy hogy összezúzta a lábamat1 Oh Is-