Mikszáth Kálmán – Székely Jenőné: Töviskes látogatóban; Q 1327

az én uisztjeim uaaulnaaak tői., hallottam, Jiogy kitüntetés ;tl végezte az gazdasági акай áraiét, azt is igen >Фк embertol ball ott ara más, bogy milyen kitűnő gazda, össze jurta jguropát Amerikát;, sokat tapasztalt riatal ember uidg akivel osak beszéltem róla тшЭДЙ igen elismerőleg nyilatkozott róla, igazán büszke lehet a iiára röviskes aram, szeretném már magam is közeleb— rol megismerni. iöviskss:. /büszkén/ Hát is zen a löviskes vér m nem tagadja meg

/nagát. Gróf z Szívesen elviszem magammal még ma, agy tudom is thon var» már egy pár ne tie. lövi íkeat Köszönöm a jóságát kegyelmes uram, de majd csak akkor köldöra el j-a kész leszünk a vetéssel, mer igen nagy segítségemre van a. gazdaságban a kasznárom is azt mondja, hogy igen sokat tanalt tols amióta itthon van az pedig nagy szó, mert о is érti a gazdálkodás minden ősin ját bin ját, különb-.. r i 1 ane в alám mán 10 esz

beutend» je. Msg osztán az anyját is elő kell készítenem rája, bogy гае gint elszakad a Ujától, ez az e gy gy retünk van csak^oszt azt szeretné ha mindi; mag. mellett tc.rh.. .;ná. Író/:: .iát bizony ezt meg is la Lóс ért. ni. / д fiatal iövi

skes jön jo

bbr 1 gyón osinos jóvágzau 26-28 éves riualember, -•^ятяякяяШЯЯвшят

} látszik rajta, hogy iskol-ázo' kulturált ember* Jóskar Jó reggelt kívánok. löviskeet Ко lám osak farkast emlegettünk és а kertek alatt járt, hát meg jöttél fi

jam, nézd osak milyen kedves v.ndégünk vagyon, porgáoh gróf ur őkegyelmessége a kékkői várúr. Jóska:, /a grófhoz lép összecsapja bok gát bemutatkozik/ ifjú To viskos József. G-róf: /feláll kezet rog vele/fagyon Jirő lök, hogy megismerhet ;m öosémurainat sok szépet hallottam már kegyelmedről. Jóskatr-gegyalcaa

s ura

m igyekszem minnél kevesebbet ártani az embertársaimnak így azután beszélnek rólam, pedig én nem v jyok az az . oer all szere ti жк!шхкжкхига3£хккх*х шл.

isskàz. <*m .r iwii тютшттшшшшвШы ha meggyőződés nélkül diGsérüejk. Gróf г lesz alkalmam meggyőződni róla, hogy nom s a túlzott szerénység beszél e öosémuramból. iöviakeat Я át hogy álltok a virágossal rijam? Jóska:: J a estére készei, leszünk apemapam, ha e ,-sc nem jön közbe. Gyönyörű szp az ép munkft esik abban a i ldben olyan mint a virágos kert, nem t; gad ja meg a nevét. i'övisk snór /kijön a L-zból/ láss fiam .neggyüttél, jaj lelkem ugye na yon , m gébéztéi, de miért is nem jöaz naza hamarabb früstökölni? Jóska: /átöleli az éd , s any j-t/ i еш jöhettem hamarébb édesanyám lelkem, de noat aztán kedvére tele eszem magamat, uert alaposan megéheztem, jól kijártam magamat, elég messze esik ide a virágos. Groft Azt hiszem -övi.k.sná asszonyom, most azután szeretné babusgatni afiát osak türjaé az a nagy legény. •xöviskssúéí Jaj kegyelmen uram nem tudtam én gyerekkorában babusgatni a lelkra.-o-r, elvették éntőlem. 10 esztendős korába , elvette tfisra az (iskola, яцв iMHÉ»'. t a «le mindenféle sok külországban való jár к ál ás bolyongás, ;leng#4t гш mag v. it ól mint kis gyereköt ó egy ilyen nagy,bajuszos embert kaptam vissza, d. csakhogy vissza kaptán és fst m к hál:., hogy . igy kaptam v-." vi .r amióta az apja elküldte о messzi ide ;eabe hanuni, 'mindig azon si: Lam magamba, mindig attól féltem, hogy majd egy fiaomkodo urassot fogunk visz ;-za kapni, ak;L még tán Uram boosá a szülei egyszerű paraszt voltát is szégyelli fojja. Jóska: /szeliden/ Hogy tarthatot attól édesanyám lelkem, bármennyit is tanulták és bármennyit is tudnák, sohasem szégyelnám éj azt, hogy parasztnak születtem. De n. is szégy.'lje azt egy magyar paraszt sem, mert az egészséges paraszt vére a Legnagyobb erőssége.Tanuljon, iparkodjon, haladjon a korral művelőd jön én bármilyen magas polcra helyezze is az isten kegyelme hirdesse M büszkén, hogy ó magyar paraszt a magyar fold egészséges ösztönü gyermeke, látja édesanyám ez a legnagyobb hibája a magyarnak, ho yha felvitte az Isten a dolgát, eldob magától mindent ami az ©lobbi életére emlékeztetné szégyeli a származását, ra, jmólja az ura,, ezzel elvesztvén lába alól a talajt az idegen f, ldben meggyökeresedni nem tudván, nevetség tárgyává/lesz mig ha büszkén ki hirdetné származását gátlás nélkül élve nagy eredményeket érhetne el minden téren, mert hihetetlen asszimililodo képesság« van. így aztán csak az embertársai tiszt., letét és nagyrab s о s ülés ót vívná ki magának. Ebben van az amarifci kai polgárnak is az ereje, mart óttosak a self made man vivja ki az embertársai osztatlan becsülését, vagyis az az ember aki nem a születés elójogán n az ősei révén, hanem a saját maga ereje ügyessége ós szorgalma révén lett u jakiból valakivé, merívroak az'egyéni kiv álásig abszolút értéke irponíl nem padig a ^származás adta előnyök énért aztán az amarikai ember nem ismer macá»nal kiválóbb zziberpöldányt a vil ,gon és méltón, fizt a példát tartom én is '