Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286

- 4 GILB 5l!Fíi: iïenekUl. Ha hallja az ön lcastólyában^/%y csomó virágot átad az öregnek, de később beszéd közben"szórakozottságból visszaveszi пин

ии i

fi тм

ин ni и i

n и i

iwwn

ni

ni

ii

m

i ii

rii

n.ggHP^^.ra'iggaaara^^ tőle és vázába helyezi őket./ GlíílG0ÜR7:*lga«án? lUgyán örülök, hogy ilyen jól érzi oagát itt nánáltu í. GILBERTS; Pompásan. Imádom Homandiát ép az uram is, én is el vagyunk bűvölve a maguk vendégszeretetétől. Igaz, nem látta Hyppolyte-ot, az uramatV GlIilOOUHT: Azt mondják, kora hajnalban aimant hazulról. ^ П . i HU III? Biztoson a tehénigtállóba went, hiszen tejkúrát használ. GILB.?RT5: TejlairaíV Persze...

As uram tudja, hogy hajnalban ott vannak a fejé? lányok... GTHICOUKT: Ugyan. 'agynágos asszonyom tréfál. Hogy az ön kedves ura... GILB1RTJ: Az én kedves urau gazember. Ha akarja tudni, közönséges gazfickó. 1Ш

ЖШ i: He kérlek. Hen gondolod, hog»- ez mégis kis tul^ásk GXLBlrtTH: űeöppet sem. Tudón, mit beszélek. Persze neked kóiinyü^J/Az utolsó j szál virágot is elszedi Genicourt elől és^^vázSSa teszi, leni«HwmmiiiMtiiMiHiim^m^ court fölkel, a pamlag elé kerül/VT te urad mintaférj, lines ад- nak a világon más szenvedélye, csak a repülés. Boldog asszony, a, ^ kinek egyetlen vetélytársa Zebra. ЗДШШЗ: \z én sorsom sem fenékig tejfel. /%y asál rózsát tűz apja gomblyukába/ /alaháiivszor az uram felszáll, én шгу remeinek, olvan izgatottvngyok, hogy majd belehalok.. .Hinta férj Y Aki egész n^p az iílrosportlapokat bajjá, este pedig a tudományos szakkönyve-ót. Vannak napok, amikor észre se veszi a feleségét. йШШ'ГЗ: Да any

im bizony észreveszi. Tudniillik a mások feleségét. . * .X-.J3IH: /jin/ GSHIOOUííT: Éljen! Itt a hőse! ?rmciaország magasan szálld nemzeti dicsősége ! \ ni saamadarunk! * 4. Jelenet. PjLj /btüxól jön, megkerüli az asztaltgSmegc lílWi|-MWWWa

i.WW"lWf»lliíWH1 iWi 4i iMlOHLOHTf/ii 'I ' • ' Til)"r rnr НГ'ГТП T' 'i^Hfi T

'Ич'Т1Ц

Г

|ТГВ?ГГУ?!

1 visszakerül az asztalhoz és azon kerWél/Jó reggelt . ilg;