Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286

?г GILBiuiT3: PRSCOHBIN BOCARD: PRÉCORBIN: BOC - megszédített a repülés dicsősége. Tetszik tudni idelent már nem is érzem magam jól. Sz a föld nekem túlságosan alacsony. Vágyam magasba síárayal, a csillagok, a végtelen felé// Akkor csak arra kérem önt Précorbin ur, jól vigyázzon az uramra ezen a veszedelmes kiránduláson.^ ^s^Mf^ ^M^Ű^A Nyugodtan rám bizhatja őt asszohyomlylmlöhben is a dolog még nem fix. Méltóztatik tutlni, minden még attól függ. vájjon Polignac gróf is beleegyezik-e. fi*^

1, ^ jwW^. , GILBdtTU: BOCAHD: GILBERTS: JÜUBTTB: RAYMOND!: PRÉCORBIN воа.да: JULIETTE: Hár beleegyezett. Tessék!? Persze. Vagy elfelejted, hogy nemcsak te ösraered a grófot, hanem én is. Legutóljára, amikor beszéltem vele, direkt meghívott « egy kis 8pric с túrára a levegőbe. Te Hippolyte! Vigyázz magadra! Tessék? Nem értlek. Vagy nagyon is jól értess. Már megmondtam. Attól tartok, rá fogsz fizetni erre a kis kirándulásra. Csúnyán rá fogsz fizetni. lő. Jelenet. /ÖLTAKI* JÔLÎÊfi&7 " máj d~P01IGM AG GitóP. /jobbról jön, névjegyet hoz/ Ügy ur van itt. /olvassa a névjegyet/

Jacques de Polignac gróf /rémülten félre/ fyüh. az áldóját! /ugyanugy/ Na most jól nézünk ki. z az ur föltétlenül beszélni akar a nagyságos úrral. Direkt azért jött Párinból autón. PRBGOHBIN: Rendben! Ültesse le az előszobában és mondja ragg neki, hogy migyórt jövök, RAYMONDS: Az előszobában! De hová gondolsz. A nagy Polignac grófot az előszobában! Juliette. vezesse be a gróf urat ide. JULIETTE: Parancsára agazonyom. Aobbra el./^ RAYMONDE: /férjéhez/ De mi lelt téged barátom...Olyan izgatott vagy, olyan dalt.