Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286
V - 14 GILBERTS: Lu abbólAhogy az uram tart szeretőt. ЙАШ0Ш: Kitűnő módLer. GILBERTE: És arai a fő X praktikus. ífem kell hozzá más, csak egy kis emberösmeret. fsàmii ^udni kell, hogy a férfi^f érzékeny pontja nem a szive, hanem Y pénztárcája. RAYMORDE: Milyen okos vagy\..Én bizony a te helyedben...És gyakran csal meg az urad? GILBERTS: Azt mondják, hogy egész Párisban én öltözködöm a legjobban. Ebből mindent tudhatsz. . ./iilrévtű / A múltkor láttam Pária ban annál a hi res szűcsnél RosÜínbergexnél. ../ejtsd, sőt eitschd: Rozanberzsé./ GILBERTE: Egy renek aéaiwrfbundát. Igaz, hogy kiceit drága 100,000 frank. RAYMONDE: 160,000 frank! De hasa n ez egy vagyai. GILBERTE: Ugy van. Mégis az az ándungon, hogy ez a bunda nemsokára az enyém lesz. Persze ehhez aß kell, hogy az uram valami alapos disznóságöt kövessen el. RAYMONDE: És ha nem, akkor egész télen dideregni fogsz? GILBERTE: le félts te engem. Még csak szeptember eleje van. Fogadjunk,hogy 83 már az első őszi esős nap fog találmz engem. JULIETTE: /jön és jelent/ Az alpiéfet ur. GILBERTE: /fölke l/ Akkor megyek. RAYMONDE: Miért? — GILBERTS: Mert...Dolgom is van...^s azután az az érzésen, hogy az alpréfet is jobb szereti, ha négyszemközt beszélhet veled. RAY MORDE: Csacsi vagy. GILBERTS: /el/ 11. Jelenet. RÁYMOÍJDsT "5ЙЙ45УТ ÏRÉTIGNY: /hatalmas virágcsokorral jön/ Asszonyom, fogadja legmélyebb hódo- 1^тюашшоыах» latomat. НА?ШШЗ: /átveszi a csokrot/ Uram. ön Franciaország legudvariasabb közigazgatási tisztviselője...Kedves Fré tigny... Minden nap hoz
