Hennequin, Maurice – Coolus, Romain: Szerelem, ha megfogsz bennünket; Fordította: Komor Gyula; Q 1248

6. kell mondanom ЦЦАМ. hogy sétálsz az idegelmen. TAN: Nikét beszélsz? . ' ' о /w&y» Us- lUAaví y EUL /ártatlen arccal/

»z idegeimet a zuhany alá./el Jobbé* II. ajtó. / - ' V' TAN: Н44ЛЛЛ4\ / Bulin után mutat/ üfrísVUtf ^ г t • ri vei CAu; Sőt, bekeretezni való. De a képfc&L./iem kérek. 5. jelenet. Tanohardné, Oalicie, Caberracné, Laberrac, utóbb François. TAN/kinyujtja kezeit a fenéken érkező La bérre с né felé/: Hát ma van s nagy nap. L

À BEN L; Sajnos. /Miközben üdvözli Caliciert, a ki hajlong eló'tte/ Nem akartunk elmenni Santenayból, ШШт, nem bucsuzunk a írd legkedvesebb, ^4Я4444/ЦМ44Ф* szomszédainktól. ^ TAN / Kezet szorított Laberrackal./ ftMfr rfic M|gifr

tk. crjnálflfr^í legjobban. . lmod.nl sem lehet kellemesebb szomszédságról, mint az önökó.^^ Soha, semmifclflb zaj, tt&éi, semmi|§f4 perpatvar. ... Soha nem kértek arra, hogy nyissuk ki a kis kaput, a mely a mi két kertünket összeköti, é^ az ember szinte azt képzelhette, hogy a mi falunk mögött már nincsen senki. Igazán bájos vo.lt. LAB: Ni nagyon diskrét emberek vagyunk. TAN: h öiskrecio pedig manapság nagyon ritka dolog. LAB:Épen ezt akartam mondani. / Nagy viz zuhogás kint / LABNÉ/ ijedten/ Istenem, mi ez? Csak nem repedt inog a vízvezeték? TAN: Dehogy, ne is ügyeljen rá, A bátyám zuhanyozik Mindjárt itt lesz б is, hegy búcsúzzék önöktől és ütt lesznek az unokahugaim. LAB:Ah, az unokahugai? TAN:Igen, az én kis Benisem és bátyjának, Ttienne-nelc felesége, a azép Julia. LAB: Hogyan? Bulin Etianné itt van? TAN: Tegnap óta. LAB: A férje nélkül?! Hát rosszul élnek? TAN: Dehogy. Csakhogy az unokaöcsémet visszatartották az ügyel Parisban. Minden pillanatban érkezhetik ... ïïa1, micsoda irigylésre méltó fiu. A felesége gyönyörű és oly szerelm|es belé, mint egy