Hennequin, Maurice – Coolus, Romain: Szerelem, ha megfogsz bennünket; Fordította: Komor Gyula; Q 1248

- 25 "* j LIB: Hogyne. BULL: re milyen sportot üg? m LIR: V» 1* mennyi t. BULL/ csodálattal/: Valamennyit! LÎR: Vivás, torvivús, pisatolj, repülős, boxoláa, sulydofcás, gyaloglás, labdarúgás, úszás, tennis, hocdey, ©olf, polo, turf, ugrás, diakflsvetés, ... és különös mulatságból minden reggel már hajnalban labdázás ós trombita. BULL: Trombita? LIR: Hogyne, az nagyszerűen fejleszti a tüdőt. Est nem tudta? BULL: Nem. Istenem, hogy ón még mennyit nem tudok. Trombita! Д draganyosoknál szolgáltam, i néha elmulatta! azzal, hogy.... /irombitálást jelez/ de ez már ciLyan régen volt, hogy talán el is felejtettem. LIR: Noshát, majd élőiről kezdjük. Ha az ember már megtanult trombitálni, akkor azt nem is felejti el soha. Ha megengedi, felajánlok önnek egy nagyszerű trombitát. BULL: Kedves jó Lirois ur, igazán LIR: Tréning trombita. BULL: Tréning tronbita! _ fai^^fajhz^ LIR4- ís majd együtt fogunk Julia megjelenik a verandán./ BULL; Bemutatom neked Lirois Marcel urat, » mi uj szomszédunkat. JULIA /megdöbbenve/: Micsoda? szomeéédunk? BULL /bemutat/: Az én m-nyem, Julia, Etienne fiamnak felesége. LIR: / bókol/: El vagyok ragadtatva, nagyságos asszonyom,- hogy megismerhetem. JULlA/áJjtl fuldokolva/ Ez az ur itt fog lakni a szomszédunkban? JIR/mosolyogva/: Édes Istenem, igen, nagyságos asszonyom. JULIA / mf/ : A Laberrac villában? BULIN:/ derűsen: Hát persze. LIR /Júliához/ háromszoros árt fizettem érte. /augva/ mert az önökévi szomszédos./ fent/ ,de nem sajnálom. /Etienne megjelenik a verandán/ JULIA/ megdöbbenve/: Oh, ez már, LIR / súgva Júliához/: íme, a szomszédja vagyok. BULIN:/észreveszi Etiennet és szólítja/ Etier.nelEtienne! JULIA/ a foga közt/: Hallja, ez a szemtelenség ....