Le Sage: Turcaret; Q 1219

- 47 Bárónő : Frontin» Turcáret» Furet : Bárónő : Lisette : Fron

tin: Furet : Bárónő : Turcáret: Furet: Turcáret: Furet: Turcáret: Furet: Végre hajtó az én hazamban! Pimaszság ! Pararc ólja bárónő, hogy ezt az alakot kihajítsam az ablakon? Nem б lesz az else gazfickó akit... Ez nem szép öntől, uram. A magam/'aj a becsületes végrehajtót nem szokás bántalmazni. Én olyan lekötelező módon gyakorolom tisztemet, hogy a lekelőbb személyisegek is megtiszteltetésnek tartjak na kezemből vehetik át « végzésükét. Ite ittis van egy, melyet szives engedelmével uram, van szerencsém átnyújtani a bárónő őméltóságának, uraságotok legmagasabb tetszése reményében. Végzés nekenj Lisette olvasd fel. Én nem értek hozzá. Csak a szerelmes levélkéket tudom elolvasni. Nézd meg te, Frontin. Semmit sem konyítok a pénzügyekhez1 Sgy adósságról van szó, melyet az ön megboldogult férjeura, nahai Porcandorff báró... Megboldogult uram adóssága? Az engem nem terhel. Felbontottam vele minden érdekközösséget. Ilyen alapon minden rendben van. A végzést sem, isnek nyilvánítom. Engedelmet uram, de az adóslevélét nagysága is alá irta, a saját, legtiszteletreméltóbb kezével. így tehát hite3.es az okirat? Igen uram, teljesen hiteles és ráadásul minden hivatalos eljárásra feljogosít. Felolvasom az .idevonatkozó részt. Hadd halljam! /olvas/ " Előttünk - mint fentiekben, stb - megjelentek saját nemes хн nemzetes és vitézlő személyükben Porcandorff György Vilmos úr és hites neje, de ia Dlonvilliere Agnes Hildegunde asszony, mindketten teljhatalmú megbi* zottjai és képviselők saját becses személyüknek, és mint ilyenek, elismerték, hogy tizez'T fr .nkn i összeggel tekxxxxk adósai bizonyos ktxxs Poussif Jeromos Éliás nevezetű lókereskedőnek..." Bárónő: Istenexm!