A zene szerepe az operettben; Q 790

at 4 Miljutyin operet

tjei. Irta; Pet róva. Az utóbbi években Juri j Miljutyin jelentős munkát végzet a szovjet operett területén. Lvgjobb operettjei társadalmi elismeré ben részesültek, számos hazai és külföldi szinház tűzte őket műsorára, Érett, kiforrott zene szerzőként lépett az operett világába, Alkotó utja a húszas évek közepén kezdődött^ Első müvei ~ tánc vagy intim, lirai jellegű esz-trád-dalai ~ a nyugati esztrád hatása alatt álltak. Ez a hatás még a harmincas években is megmutatkozott néhány müvében /pl« a "Négy szív" c. film dalaiban/,sőt "A szinész élete" c, első operettjében is /194o/

c A harmincas évek folyamán és különösen a 4o-es években Miijutyinnak fokozatosan sikerült leküzdeni ezeket az idegen hatásokat: dalainak stilusa megtisztult a sajátosan könnyümüfaju, jellegtelen esztrád-vonásoktól és nagyobb nemzeti meghatározottságra , szovjet hazafias irányzatra tett szert. Emellett sz ólnak egyes-, a Nagy Honvédő Háború idején komponált dalai és különösen az utóbbi években, Dolmatovszkijvai, a költővel közösen alkotott legjobb da-» lai /"A Lenin-hegy", "Oroszország mezőin", "Kikísérik a harfeóni» kást" stb,/ A zeneszerzőnek ezekben a dalokban sikerül érzékeltetni az orosz népdal-jelleget, miközben határozottan szakit a tipikus jazzritmus sal és harmóniával és a szálon~melankólikus lira elemeive Alkotó stílusának fejlődése szempontjából rendkívül figyelemreméltó "A megriadt lány

1' c„ második operettje /Galperin és Tyipoj; szövege Krilov 19, századi drámaíró színdarabja alapján/, A zeneszerző itt a 17, századi orosz élet, szokások és táncok széleskörű bemutatásán alapuló orosz zenés vígjáték megalkotását tűzte ki célul. A darab nemzeti koloritja a főhősök - Beszomika, az örökké vidám tréfacsináló, Kezenyija, a városparancsnok leányénak és szerelmesének, Jurijnak a jelleméhen is kifejezésre jut; sok a rokonvonás bennük a hagyományos orosz népi szinház hőseivel. Az érzések nemessége és ereje jellemző Jurij Tokmakovra, az operett főhősére, "A megriadt lány"«t a Leningrádi Operett Szinház mutat" ta be 194c-ben,Moszktában csak öt 'év raulva került sor a bemutatóra, A legközkedveltebb operettek egyike, egyik legfőbb száma a fővárosi 33 számos vidéki operettszínház müsorának

0 Népszerűsége elsősorban a zeneszerző nevéhez fűződik, akinek az egyszerű vaudsville-meséből kiindulva sikerült teljes értékű zenés-színpadi müvet alkotnia, dallamos, szines nemzeti zenével«, ' A közönség élénk figyelemmel és érdeklődéssel nézi az előadást, annak ellenére, hogy cselekménye régi témáju

e A néző cgyüttérez Kszenyíjával, az operett hősnőjével, aki szülei akarata ellenére maga dönt saját sorsa felől és ahhoz megy feleségül, akit szeret6 Éles, szatirikus színben ábrázolja az operett a gőgös és ostoba bejárókat, akiknek minden igyekezete arra irányul, hogy lányaik "ügyét" sikerre vigyék a cári lánynézőn és a legnagyobb