Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

- 87 mondanivalójának félremagyarázásához, s valóban Hevesi 1926-os rendezése már misztórium-szinpadön keltette életre Madách müvét,* Németh Antal rendezése pedig a Horthy-fasizmus korában egyenesen vallásos drámát csinált a Tragédi

á-ból. 7c A felszabadulás után természetese?, szakitottak ezzel a reakciós felfogással, de a realisztikus tendenciák érvényesitése mellett - a marxista elvek alkalmazásában 1946-47-ben még megmutatkozó bizonytalanságok miatt - helyenként álbáloldali túlzás jelentkezett. A Tra

géd

ia ujabban nem- szerepel, a Nemzeti Szinház műsorában, a marxista esztétikára és'irodalomtörténetirásra vár az a feladat, hogy tisztázza Madách müvének értékét s ezzel segítséget nyújtson a szinháznak. az irodalomtörténeti Társaság 1951 őszén tartott egyik vitaülésén "VJaldapfel József kisérelte meg elsőizben A

z ember tragéd

iája marxista elemzését,, Nagyszabású tanulmányának főbb gondolatai a következők- 1. A párizsi jelenet az egyik álomkép, amelyből felébredve i^dám nem csalódást, hanem csodálatot érez» Iladáeh tehát a polgári forradalmat nem a világ^trtónelsm többi korszakával egyenrangú eseménynek fogta fel, hanem korszakhatárnak, amely után tisztultabb világnak kell jönnie,, Semmiképpen sem 1 hagyható el tehát a Kepler jelenet második része, amely éppen a forradalom igazolását taitalmazzao /jellemző, hogy a polgári szinjátszás ezzel a jelenettel nem tudott mit kezdeni, egyszerűen elhagyta, meghamisitva ezzel a párizsi jelenet eszmei mondanivalóját./ 2. Nem véletlen, hogy Madách a középkori feudalizmust felváltó abszolutizmust éppen Prágába helyezte. EZ;, a mü megirása idejében, célzás lehetett a Habsburg—elnyomásra» 3c Helytelen a londoni jelenet végéből vallásos célzatú temető—jelenetet csinálni, amely a földi é3„et múlandóságát lenne

# hivatva ábrázolni Madách §. londoni szinnek ezzel a befejezésével azt a gondolatot fejezte ki, hogy a kapitalizmus a maga sirját ássa meg, ha nem ismerte is fel, hogy a sir ásó a munl sosztál

v lesz, Az,

r hogy áva átlépi a sirgödröt, nem valami misztikus feltámadás szimbóluma, hanem egyszerűen, anmk a kifejezése, hogy Jidám a szépséget és ifjúságot magával viszi további harcaiban,, Kétségtelen, hogy í