Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 31 a szenvedély megnyilatkozásait Vörösmarty mély filozófiai gondolatokkal tudta egybekapcsolni, A Marét bán-t 1838, május 19.-én mutatta be a Nemzeti Szinház. Marót bánt Bjscrtha János, Hasszánt Megyeri, Bodot Egressy, Idánt Laborfalvy játszotta, A darabnak nagy sikere volt, ezt bizonyltja az is, hogy még abban az évben négyszer adták, ami akkoriban a közönség komoly érdeklődését bizonyította. A soroaatelőadások abban az időben még isv mérotlenek voltak. • * / . 7. 1841-ben mutatta be a Nemzeti Szinház Áldoza

t c. ötfelvonásos szomorújátékát. Ez a dráma a Marét bén-hoz képest nem mutat haladást, * sőt inkább visszafejlődést. Tárgya a szerelmi bosszú, Szabolcs vezér bosszút áll Zarándon, aki elcsábította menyasszonyát, Zenőt, de utóbb hütlenül elhagyta Csilla, Szabolcs húgának kedvéért. Vörösmarty ezt az erőltetett mesét a hónfoglalás korába helyezte, de minden konkrét, reális társadalmi-történeti korrajz nélkül. A dráma bonyolítása is vonatott, az eseményeket minduntalan hősi, idilli képek, lirai részletek szakítják meg. A jambusok zengzetességére nézve azonban felülmúlja Vörösmarty minden tragédiáját s ennek tudhatjuk be, hogy a darabot sokszor játszották még a 19« század második.felében is. * « 8. A negyvenes években Vörösmartyt egy nagyszabású drámai trilógia terve foglalkoztatta: színpadra akarta vinni 9 Ilunyady-ház történetét. A tervezett hármas műből mindössze az első rész készült el, a Czilley és a Iiunvadva

k. Bemutatója 1844-ben volt, de mindössze kétszer adták. Ez a rész az ismert töirténeti eseményeket Ilunyady János halálától Czilley Ulrih megöléséig adja élő. A második rész Hunyady László lefejezéséig terjedt volna, migga harmadik rész Hu László halálával záerült volna. A929-ben Vörösmarty hagyatékában megtalálták a trilógia egész tervezetét sok kidolgozott Jelenettel együtt a II. és III. rész-