Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 32 bői. A kézirat jél mutatja Vörösmarty gondos történeti forráskutatását, alkotásmódját, ahogyan a krónikából kiirt részleteket jelenetezte és jambusokba öntötte, de mutatja azt a küzdelmet is, amelyet a történeti nyersanyag drámai formába való öntéséért folytatott, vannak részletek, amelyeket négy változatban is elkészített./ A Csllle

y és a Ilunyadya

k történelmi képsorozat Shakespeare királydrámáinak modorában. Történeti hűséggel mutatja be a korabeli pártharcokat, az idegen uralkodó és az ország függetlenségét védelmező nemzeti párt küzdelmét, a haszonleső oligarchia hazaárulását. De Hunyady László alakjának ábrázolásában nem tudta Vörösmarty a nü osznei mondanivalóját elmélyíteni, s zavarja a mü egységét, hogy a történeti eseményekbe belevegyiti Agnes és Henrik romantikus sablón szerint kiagyalt szerelmi történetét. Kitűnően sikerült azonban Czilley Ulrik . Korántsem sematikus színpadi intrikus, ha nem sokoldalúan árnyalt, vérbő egyéniség. Nagy-stilü, félelmetes kalandor, főcélja az élvezet és a hatalom. Olyan, mint a ragadozó farkas, hatvan esztendeje ellenére erős, egészséges, szeret enni-inni, szeretkezni. Aki útjában áll, meggondolás nélkül elteszi lábalél. /Lásd: I. felv. 5. jel. IV. felv. utolsó jelenet./ Feneketlen gyűlölete a Ilunyadyak ellen oligarcha gőgjéből táplálkozik, azért akarja elveszíteni őket, inert népi származásúak. A dráma a Ilunyadyak és a nép kapcsolatát néhány igen szép jelenetben mutatja meg. Az egyszerű nép őszintén megsiratja Ilunyady János halé_ lát, mert érzi, hogy pártfogóját, a hasa atyját veszítette el benne. A dráma kimagasló jelenete az országgyűlés bemutatása a III. felvonásban. Ebben a részben Vörösmarty hazafias aggocBma szólal meg: azt mutatja meg, hogyan szereli le az idegen udvar a nemzet jogos érdekeit védő nemességet szemfényvesztő hízelkedéssel, az egységet