Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 89 de nem azért, hogy azt eszményítse, hanem hogy tiltakőzzék a jelen ellen, azon jelen ellen, amelyet az adott francia társadalmi-történet viszonyok között éppen a Bourbon-reakcié képviselt. Victor Hugó az arisztokráciával szemben a népre hivatkozott

y hirdette az elnyomottak és szegények jogait. Drámahősei mind szenvedélyes lázadók, akik hadat üzennek a.zsarnokságnak s a szabadságot hirdetik. Persze, a francia romantika hirdette azabadság, a feltörekvő burzsoázia liberális szabadság-eszménye volt, de 1840 körül a polgári demokratikus forradalom irányába mutatott. Victor Hugo és általában véve a francia romantikusok a harmincas évek elején egyre nagyobb számban és egyre több müvei bevonultak a magyar színpadra is, s jelentékenyen hozzájárultak ahhoz, ho y drámairodalmunk öszönzést nyert a Koizebue- féle német romantikus ssinpadi stilus kiszorítására, s uj, haladó-jellegű drámastilus kialakitasáfca. A Marót bá

n felépítésében nem nehéz felismerni a francia romantika közkedvelt helyzeteit és fogásait. Ilyen elsősorban az, hogy a cselekmény motorja a bosszú. Megtaláljuk benne a titokzatos multat és ezzel kapcsolatban a nagy felismerési jelenetet. /V, felvonás:^arót bán megtudja, hogy Bod tulajdon öccse/ Vérbeli romantikus motívum az alakoskodás: Marót bán a "Vasember" páncéljában kihallgatja Bod és Ida párbeszédét, megrendezi saját temetését, stb. A romantikus drámastilus nemcsak a helyzetekben, hanem a jellenekben is megnyilatkozik. Bod úrfi a tipikus romantikus kalandor, "deklasszált hős", akit azonban a szenvedély megnemesit. Marót bán jellemében roraanti• kus vonós az örjöngésig fokozódó szenvedés, a gyűlöletbe-átcsapó féltékenység és ennek nyomán a szinte embertelenségig menő bosssu. Ida alakját kissé halványan rajzolta meg Vörösmarty, annál jobban sikerült viszont Hasszán figurája. Vörösmarty hitelessé tudta tenni ezt