Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 16 egy kom kus alapötletre épültek. A Betegelc-ben saját hipochondriájét gúnyolta ki; a Vig.iáték-ba beleszőtte a maga dramaturgiai nézeteit; a Kénytelen .iésaivüsé

g-ben az álszenteskedést gúnyolta kij a Fösvén

y az uzsorás ügyvédet pellengéreste ki; - a darab egyik főszereplője, Fürgenc, a vándorszínész, sok tekintetben Lilionfi elődje. Legsikerültebb egyfelvonásos vígjátéka a Három egyszerre. Pompás technikával bonyolított komédia, a két remetének öltözött szerelmes versengése az imádott leányért ellenállhatatlanul komikus. S a darabnak van egy kis társadalmi mondanivalója is: az őseit folyvást emlegető, az előkelősködő Lórányiné alakjában a nemesi osztálygőgöt birálja szatirikus eszközökkel. Az egyfelvonásos vígjátékok mellett két nagyobbszabésu vígjátékot * irt ebben a korban Kisfaludy: a Loán.yőrző-t és a Csalédások-at. Az előbbivel a "fentebb-stilü" vígjátékban tett kísérletet, de csak kevés Sikerrel. Már a korabeli kritikusok egy része is kifogásolta, hogy a darabbél hiányzik a nemzeti jelleg; az elnyújtott, vékony cselekményü darab "általános emberi" gyengeségeket gúnyol ki, de éppen azáltal, hogy hiányzik belőle a konkrét társadalmi känyezet, nen meggyőző és kevéssé érdekes. 8. Annál jobb a Csalódáso

k.

/Kötelező olvasmány!/ Ebben össze tudta egyeztetni a magasabb irodalmiságot a magyar jelleggel. A darab sok tekintetben a Kérő

kalap3émáját ismétli meg, de tartózkodik a bohózatos komikumtél. Mokány Perföldynek, Kényesi Szélházynak, Luca Margitnak, Lidi Malinak stb. ujabb - s magpsabbróndü, mert egyénitettebb-változata. A bonyodalom szálai Lombai inspektor kezében futnak össze, az ő "plánumai" lesznek ujabb meg ujabb félreértés, zűrzavar forrásává. Régebbi irodalomtörténészeink azt tanították, högy Lombai jellemének alapvető vonása a szenvedélyes házasságszerzés. Ha azonban jobban megnézzük Kisfaludynak ezt