Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

as alakját, kitűnik, különösen a fiával folytatott párbeszédekből a I és II felvonásban, hogy voltaképpen a pénz megszállottja: nen akármilyen házassogot akar szerezni, hanem olyat, amely leányát és fiát előnyös vagyoni helyzetbe juttatná. így Lombai az önző anyagiasságot képviseli a darabban, szeriben a fiatalok magasabb erkölcsi és szellemi kulturáltságával, amely a házasságban nen gazdasági előnyöket, hanem igazi élettársat keres, s a vigjáték legfőbb mondanivalója éppen az igazi szerelem győzelme az anyagi érdekeltségen. Ezt az alapeszmét Kisfaludy Kényesi alakjában társadalom-kritikává mélyiti, amelynek éle kozmopolita mágnásaink ellen irányul; a hitvány báró még a vénkisasszony Lucától is kosarat kap 4 ' a darab végén, - igy fejezte ki Kisfaludy a vigjáték eszközeivel megvetését a nemzetáruló arisztokráciávalszemben. EI.c

a

r

d,r rokonszenvesen megrajzolt alakjában Kisfaludy a felvilágosult, müveit főúr tipusát vitte szinpadra; kár, hogy hazafiasságát csak "emelkedett" gondolkozásában mutatta be: az adott társadalmi-politikai viszonyok között a nemzetnek már nem felvilágosult filozófusokra, hanem cselekvő, tettre késs hazafiakra volt szüksége. 9. Kisfaludy Károly uj drámatipussal is gazdagitotta irodalmunkat: a történeti vigjátékkal. A Mátyás deá

k és a Hűség próbáj

a Mátyás királyt vitte szinpadra. Mindkét darabban ugy jelenik meg előttünk Mátyás, mint a nép emlékezetében élő "igazságos" fejedelem, a kisemberek barátja és ügyeiknek védelmezője. Ebből a szempontból különösen sikerült a Hűség próbáj

a, amelyben az álruhában országot járó uralkodó leleplezi és megbünteti a hűtlen, népnyuzé sáfárt és megjutalmazza Endrét, a nép egyszerű, becsületes fiát. 10. Kisfaludy Károly nagy lépéssel vitte előre a magyar dráma ügyét. Magyarrá tette a német lovagdrámák uszályában megrekedt drámai stilusunkat, bekapcsolta a drámát a haladó irodalmi inozgal-