Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 13 ábrázolja. Omode fiai szembeszállnak apjukkal, Csák oldalára állnak Donos, Oncdo egyik fia, még szerelmét is hajlandó feláldozni a szabadságért. Ezzel is érzékeltetni akarta, hogy melyik oldalán van az igazság. A darabban fellép a nép ic, még pedig ugy, mint az urak önző politikájának áldozata. De Kisfaludy ebben a darabban már sokkal öntudatosabbnak ábrázolja a nép fiait, mint ahogy azt tiz évvel ezelőtt a Stibor va.1dá-ban tette: az egyszerű nép, ahol csak Itfiet, a nemzeti pórt tagjai, igy például Qmode fiait segíti céljaik elérésében. Nem ismerjük a darab további menetét, de a ránk maradt töredékben Kisfaludy Károly azt az eszményt fejezte ki, hogy az idegen uralom romlást hoz az országra. IIa meggondoljuk, hogy ezt egy olyan történeti időpontban irta, amikor kiéleződött Bécs és a magyarság, as idegen udvar politikáját támogató főnemesség és a függetlenségért és a haladásért küzdő közép- és kisnemesség ellentéte, azt kell mondanunk, nagy kár, hogy est a müvét nem tudta befejezni. 6. A történeti dráma f&ellett Kisfaludy Károly drámairól munkásságának másik nagy területe a vígjáték volt. íréi működésének első korszakából, tehát 1819/20-bél való A kérők

. A darab cselekménye régi vígjátéki ötleten alapulj a jószivü, de korlátolt apa nem tetsző kérőt szán leányának férjül; személyi csere következtében lelepleződnek a kérők igazi szándékai, a hozományvadász felsül, az egymáshoz illő fiatalok végülis elnyerik az apai áldást. Kisfaludy ezt az ötletet egybekapcsolta a haladás gondolatával: a sziv jogait hangoztató fiatalság és az anyagi érdekekre néző öregek küzdelmét megtoldotta a hazafiassá^- kosmopoli• \ tizmus ellentétének motívumával, Károly müveit, modemül gondolkozó ifjú s körülbelül azt a patriotizmust képviseli, mint az első történeti drámák magyar vitézei, viszont Szélházy az elkorcsosult, külföldieskedő mágnás pompás karikatúrája. A maradi középnemességet, Baltafy és Perföldy