Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

'Ik lági tudomány és irodalom kiművelésének szükségességét, hangoztatták, A magyar nyelvművelés programújával fügött össze drámairodalmunk és színjátszásunk kérdése is: a XVIII. század végén ós a XIX. század elején az volt a felfogás, hogy a dráma és a színház /"komédia^/j/theatron/ fegyver, még pedig igen hatásos fegyver a magyar nyelv fejlesztéséért vivott harcban. Ez a magyarázata annak, hogy drámairodalmunk fordításokkal és magyarosításokkal indul meg: az eredetiség ós a művészi igényesség ekkor még másodrendű szempont volt. son^e i _G y b rgy. 17kl - *8U Drámái: a/ szomorújátékok_H lo_17é7/ megjelent 1772. .Budaitragédiája / 1787-bon +• r>TTi-j>.g^ -i o -5 ü nii.ion / MA. SODiK ISNÍOMATAÍ Attjla'es

'Büda"tragé

diaj

a cimen./ --öJM*a_ehxioaogus±"71277 . ban maradt a maga korában, keletkezésének időpontja ismeretlen/ len_okos mindkét dráma elveszett vagy lappang, csak annyit tudunk, hogy Bessenyei benyújtotta őket a cenzúrára, de.az nem engedélyezte kinyomtatásukat. Hunyadi_Lászlo._Tárgya a később sokszor feldolgozott jól ismert téma a magyar történelemből: V

# Iászlo - esküj-e ellenére kivégezteti Hunyadi.Lászlót, a fiatal Hunyadi Mátyást pedig fogságba veti. Igen gyenge dráma: a francia klasszicista dramaturgia szabályai szerint csupa párbeszédből áll, alig történik benne valami, a főhős nem Hunyadi László, hanem a király. V. László ingadozása alkotja a cselekmény középpontját, AZ ingadozó király eleinte kegyeibe fogadja a Hunyadi-fiukat, később azonban, a gonosz tanácsos /Gara nádor/ befolyása alá kerül