Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686
- 15 s megöleti Hunyadi Lászlót, A dráma befejezése elnagyolt, kidolgozatlan. Mai értelemben nincs benne igazi küzdelem. Intrikus dráma: a főmozgato Gara, aki nagyravágyásból cselekszik. J./ _?_uda_tragédiája_ AZ előszó szerint "utáljuk és csodáljuk" Attilát: kárhoztatjuk zsarnoki magatartását; a " nemes erkölcs" B udában nyilatkozott meg. a dráma sok tekintetben hascnlit a £UlG.£iíUi_Lászlohoz, Attila Buda ellen fordul, mert félti tőle trónusát. Itt is megtaláljuk a gonosz tanácsos figuráját, az ebben a darabban AIUS, Attila hadvezére, "átkozott fajzása a paraszti vérnek". De A Buda_tragédiaja sokkal kidolgozottabb, mint a Hun^adi_Lá£zlc: A küzdelem fordulatosabb, a jellemek árny alt ab bak. A gonosz alussal'szemben ott látjuk az igazságos, derék Kadikát, aki védelemre kel Budának /a Hunyadi Lászlóban ilyen szereplő Bozgonyi/,Szerepel benne szerelmi motivum is, s ha nincs is jelentősége a bonyodalomban, helyenként lirai melegséggel szólal (lieg./Buda Emóziét, Attila feleségének, Mikolónak húgát akarja elvenni, akibe titkon Csaba, Attila fia is szerelmes/, AZ V. felvonásban megjelen ik a meggyilkolt Buda ' szelleme és bosszúra hívja hiveit. , •/ 4&iS rtragédiája. /Kötelező olvasmny/ Bessenyei három történeti tragédiája közül mind az eszmei tartalom, mind a művészi kidolgozás szempontjából ez a legjelentősebb. Az_Ágis_tragódiújáüan_ Bessenyei világirodalmi tárgyat dolgoz fel egy addig még fel nem fedezett francia forrás nyomán/Ugyanezt a témát később Obemyik Károly feldolgozta, a legújabb irodalomban pedig Márkus László/ Ha a dráma cselekménye nem is eredeti leleménye Bessenyeinek, mégis figyelemreméltó, hogy for rad al mi témát .visz sz in padra. Kétségtelen, hogy Bessenyeit sokat foglalkoztathatta a földbirtok kérdése és velő kapcsolatban, a jobbágyság helyzete. Hiszen Mária Terézia éppen abban, az időbon adta ki "jobbágyvédő" rendelkezéséit, amikor Bessenyei testőrként B écsbe került. B essenyei nem volt forradalmár, de mint felvilágosult ire a jobbágyokkal való emberi bánásmód mellett szállt sikrar. Ezt a gondolatot megtaláljuk az_Ágis_tra.-édiájá-ban i Egyébként ebben a drámában is központi helyet foglal el uralkodó és alattvaló viszonya egészen hasonló modon, mint első két
