Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

-15 , Említésre méló pest-budai színtársulat megkezdte működését. /i|voÍadráSa

So

1 )+,/ A többi szerzetesrendnek is voltak iskoldrámái. /Om

nia Vi

ncit am

or, 1765/, amelynek közjátéké Kocsonya íviiHrTy házassága c. népies bohózatként ismeretes. Durva komikuma ellenére figyelemremélt

v alkotás: Joizü* reális megfigyelése

n alapuló népies alakok szerepelnek benne. Ha a nép egyelőre csak mint mulatságos figura szerepel is benne, de az első dráma, amely teljes egészében a rép körében játszódik* 5./ AZ iskoladrámák jelentősége az, hogy terjesztették a dráma ismeretét, felkeltették az igényt a színjátszás, a színjáték iránt, mintegy előkészítették a talajt a világi dráma ósvilági színjátszás számára. VI. Drá

mair

od

al

om és színjá

ts

z

ás a xelvilágos

od

ás korába

n. 1./ a ipÍvilágosodás a halad^ polgárság ideológiája az abszolutia aus, a feudalizmus és a feudális egyház ellen. A felvilágosult irók a gondolatszabadság jegyében, a modern természettudományos gondolkodás alapján harvolnak a, középkori az egyetwidtozo feudális intézmények e'ilon. a felvilágosoa&c ^••a-tvtrgiája /Diderot, Leasing, Beaumarchais/ a klasszicista dráma uralmát tö*J. meg. AZ általános emberivel szemben a nemző"cit, óőt a népiest hangsúlyozza, elveti a "hármas egység

"-et, az absztraktan tipizáló jellemek helyett reális egyéneket ábrázol, AZ udvari kömxezet helyébe a polgári társadalom világa lép, a klasszicista finomkodó udvari társalgást felváltja a természetes, élő beszéd. / A felvilágosodás osztálybázisa Magyarországon nem a polgárság, hanem a középbirtokos nemesség volt, amely át akart térni az árutermelésre. Ennek legnagyobb akadálya a bécsi kormány magyarellenes politikája volt. Nálunk tohát a felvilágosodás nemcsak a polgárosodásért, hartem a nemzeti függetlenségért is haj. colt. Közponoi kérdés a magyar nyelv kérdése volt. felvilágosult iroink, élükön Bessenyei Györggyel, a magyar nyelvű vi-